Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Gaal György: "A sebesen rohanó háborús időkben" (Az unitárius egyház és iskolái 1848 - 49-ben)

Március 21-e lett az első tényleges forradalmi nap Kolozsváron.^ Reggel összeült a városi tanács, miközben a tanácsház előtt a fiatalok s a polgárság egy része tüntetett, feliratokat hordozott. Az ülést Groisz Gusztáv városi főbíró nyitotta meg, Méhes Sámuel református tanár, az Erdélyi Híradó szerkesztője mondott lelkes beszédet, melyben az uralkodóház iránti hűség hangsúlyozása mellett előadta a fő követelé­seket: állítsanak fel polgárőrséget, hívják össze az országgyűlést, s ezen tárgyalják meg Magyarország és Erdély unióját, a törvény előtti egyenlőséget, a közteherviselést és a sajtószabadság biztosítását. Id. Bethlen János külön kiemelte az unió fontosságát. Az unitárius Gyergyai Ferenc városi jegyző fogalmazta meg, majd olvasta fel a felirati javaslatot. Ezt a gyűlés egyhangúan elfogadta. A tömeg köve­telésére a szintén unitárius Pataki József tanácsos a városháza erkélyéről is felolvasta a szöveget, majd Groisz főbíró vezetésével küldöttség vitte az okmányt a Farkas utca sarkán lévő főkor­mányszékhez. A kokárdákat viselő, zászlókat lengető tömeg is átvo­nult a guberniumi épülethez. Teleki József főkormányzó átvette a fel­iratot, s ígéretet tett: a sajtószabadság kérdésében maga intézkedik, az országgyűlés összehívási javaslatot pedig a király elé terjeszti. A tüntetők kikövetelték, hogy hivatala ablakából előttük is ismételje el a főkormányzó ígéreteit. Este a város ifjúsága fáklyásmenettel tisztelgett a nap hőseinek lakása előtt. „A nap nemzeti színben ment le Kolozs­vár felett” - emlékezik vissza Kőváry László.6 A következő hetek-hónapok a várakozás jegyében teltek. Egyre ké­sett az országgyűlés meghirdetése. Végül április 8-án Udvarhelyről érkezett egy 30 tagú, az unitárius Pálffy János vezette küldöttség Ko­lozsvárra, hogy 30 ezer székely nevében sürgessék az országgyűlést. A kormányzó fogadta őket, miközben a Gubernium előtt újra tüntető tömeg verődött össze. A tüntetés napokon át folytatódott, a gubernium pedig ülésezett. Végül április 10-én báró Kemény Ferenc bejelentette, hogy a főkormányzó „törvény adta jogánál fogva” május 29-re össze­hívja az országgyűlést. Az ilyen sürgősségi esetekben az uralkodói jó­váhagyás utólag történt. Az unitárius EKT március 26-án szembesül a felgyorsult esemé­nyekkel. A március 12-én elhunyt Dániel Elek főgondnok helyének 12

Next

/
Thumbnails
Contents