Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Egyed Ákos: "Mi egy nemzetnek sem vagyunk ellenségei, csak a régi rendszer embereinek (Udvarhelyszék 1848 - 49-ben)
A sokféle társadalmi kategória elsősorban sokféle érdeket is képviselt. A kisnemességet ugyan - ha nem volt legalább három adófizető jobbágya - adófizetésre kötelezték, de valami kis privilégiuma úgy is fennmaradt (választójog, közmunkamentesség), s ezekhez az előjogokhoz görcsösen ragaszkodott. Az 1711 óta privilégiumától megfosztott primipilusi, azaz lófői rend, valamint a puskás gyalogrend leszármazottai az adómentesség visszaszerzéséről álmodoztak, a jobbágy terheire panaszkodott s személyi szabadsága megszerzése foglalkoztatta. A változás szükségessége nyilvánvaló volt. Változást igényelt a sok százados formákba merevült gazdasági élet, s átalakításra várt a társadalom szerkezete. Ugyanakkor a székelymagyarság is nagyobb nemzeti szabadságra vágyott; a vágyakozást erősítették a reformkori nemzeti liberális eszmék, a nyugati polgárosodásról érkező tudósítások. A reformkor Széchenyi, Kossuth és Wesselényi által megfogalmazott eszméit s a nyugati polgárosodás eseményeit terjesztették a lapok, elsősorban a Kolozsvárt kiadott Erdélyi Híradó, de a Pesten nyomtatott s Erdély-szerte terjedő sajtó is. A reformprogram előírta az úrbéri viszonyok rendezését, a közteherviselés fokozatos bevezetését, az általános vagyonképességet, a sajtószabadságot. A nagy stratégiai cél a régi maradt, az, hogy valahára Erdély is előrehaladjon az anyagi jólét terén, s eljussunk „nemzetiségünk felvirágoztatásához”. A reformmozgalomnak Udvarhelyszéken is kialakult egy szűk, de tevékeny társadalmi csoportja, amely Székelyudvarhelyen s néhány más helységben szerveződött. Olvasótársaságok alakultak, s Székelyudvarhelyen kaszinó működött. A reformgondolat elterjedésére mutat az a tény, hogy Udvarhelyszék 1834-ben a legkiemelkedőbb erdélyi ellenzéki politikust, báró Wesselényi Miklóst választotta meg országgyűlési követül, akinek korábban telket adományozott, hogy beleszólási joga legyen a széki közgyűlések napirendjébe. Az udvarhelyszéki ellenzéki és reformmozgalom vezéralakja Pálffy János kiemelkedő értelmiségi köznemes volt, akinek az 1848-as országos események alakulásában is szerepe lesz. A nemzeti liberális csoportosuláshoz tartozott idős Bethlen János, ifj. Bethlen János, K. 125
