Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Egyed Ákos: "Mi egy nemzetnek sem vagyunk ellenségei, csak a régi rendszer embereinek (Udvarhelyszék 1848 - 49-ben)

Kányád

A nemesi család

A kúriák száma

Jobbágyok

Zsellérek

Üres

jobbágytelek

Jobbágy zsellér üres telek Összesen

Ugrón János

1

9--9

Ugrón Józsefné

2

3--3

Horvát Dániel-4--4

Ajtai József-3--3

Mosa József-2--2

Ferenczi István-2--2

Keresztes Péter-5--5

Újfalvi István-1--1

Bíró József-1--1

Dersi Péter-1

1

Túróczi Kata-1--1

Összesen: 11

3

31-1

32

Agyagfalva, Béta, Bögöz, Dobófalva, Kányád és Székelyderzs fent ismertetett adataiból más következtetés nem vonható le, mint az, hogy minden faluban jelentős számú nemesi család élt, illetve számos máshol lakó nemes tartott jobbágyot az illető falvakban. Az egy nemesi családra jutó jobbágy és zsellér családok száma alacsony volt, és ez a nemesi családok nagy részének a szegénységét bizonyítja. Csak gróf Toldalagi Lászlóné úrbéreseinek a száma haladta meg a tíz családot, a többség 1-3 jobbágyot vagy zsellért tartott. Az illető helységben kúriával nem rendelkező, de jobbágy-, illetőleg zsellértartó nemesek egy részének lehetett más községben kúriája avagy kastélya; például gróf Toldalagi Lászlóné Agyagfalván két jobbágyot tartott, de az udvarháza Bögözben volt. Az udvarház nélküli udvarhelyszéki nemesek nagyobb része azonban csak közönséges családi házzal rendelkezett, s minden bizonnyal az egytelkesek kategóriájához tartozott.

A nemesség különböző rétegeinek a privilégiumai annyiban közösek voltak, hogy a széki közgyűlésen mindnyájan részt vehettek, elvileg hivatalt viselhettek, földet tulajdonban bírhattak, jobbágyot tarthattak. Közadózás alól azonban csak azok a családok mentesültek,

116