Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Egyed Ákos: "Mi egy nemzetnek sem vagyunk ellenségei, csak a régi rendszer embereinek (Udvarhelyszék 1848 - 49-ben)
Egyed Ákos „Mi egy nemzetnek sem vagyunk ELLENSÉGEI, CSAK A RÉGI RENDSZER EMBEREINEK” Udvarhely szék 1848-49-ben Az 1848-as forradalom a Székelyföldön mindenhol azzal kezdődött, hogy elfogadták a Március 15-i Tizenkét Pontot, valamint a Kolozsvárt kidolgozott erdélyi magyar programot. Utóbbi csak abban különbözött az általános magyar nemzeti programtól, hogy Magyarország és Erdély újraegyesítésének a követelését a polgári átalakulás előfeltételének tartotta.1 Ennek meghatározó jelentősége volt a székelyföldi mozgalmak alakulásában is. De az események a helyi feltételek szerint sajátos formákban és módon zajlottak le. Udvarhelyszék 1848-ban kétszer hívta fel magára a magyar közvélemény figyelmét: tavasszal azáltal, hogy lelkesen bekapcsolódott a forradalomba, 1848 őszén pedig az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés által. A két említett esemény közti hónapokban azonban a belső ellentétek kiéleződése kötötte le a szék társadalmának a figyelmét. 1 848 végén pedig ellenséges katonai erők szállták meg, s Heydte császári katonai parancsnok Csík s főleg Háromszék elleni felvonulási területté próbálta átalakítani Udvarhelyszéket. A zavaros helyzetben a falvakban a jobbágynép támadt fel a nemesi udvarházak ellen. Végre Bem tábornok sikeres téli-tavaszi hadjárata tiszta helyzetet teremtett, s ez lehetővé tette, hogy Udvarhelyszék mozgósítsa erejét a magyar szabadság védelmére. Hogy megérthessük a fent említett egymást váltogató periódusok különböző jellegű eseményeinek okait, át kell tekintenünk Udvar-108
