Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
2. fejezet: Kriza és Ferencz József
42 1875. 129—131.) egyházunk fejének, atyjának, büszkeségének és díszkoronájának mondja, kit tisztelve szerettek papjai és világi hívei. „Nősülését Isten keze intézte.“ Neje a tanuló ifjúság anyja, az evangéliumi szent asszonyok kegyességéhez hasonló ezer jótéteményéért. Püspökké választása „élénk véleményküzdelem eredménye, de az egyházra áldásos következményű volt. Az unitárius egyház és hitvallás iránt annyi rokonszenv és akkora elismerés, mint az ő püspöksége alatt, annak megalapítása óta nem nyilvánult. „Hosszú évek során át mesterünk, prófétánk és főpapunk, vezérünk, világító fáklyánk, a keresztény szeretetben példaadónk és dicsőségünk vala." Népének igaz embere, székely nemzetének örök dicsősége. Neje koporsója mellett (Kér. Magv. 1895. 336—340.) nemes családi életét olyannak mondja, „melynél szebbet és áldásteljesebbet költők sem írhatnak“ s róla azt mondja, hogy nemcsak a tanuló ifjúság, hanem az egyház és város szegényei iránt is oly mértékben gyakorolta a jótékonyságot, mint kevesek. Pedig szegények voltak, mert a püspöki állás akkor csak gondot, kötelességet, nehéz felelősséget és éjjel-nappali munkát adott, de még az evangéliumi szegénységű életet sem biztosította. S a püspöknek hírlapi tevékenységet kellett folytatnia, hogy szűkös mindennapi kenyeréből jusson valami a szegényeknek is. Mikor 1882 jul. 30-án a kollégiumi ifjúság kezdeményezésére Nagyajtán szülőházán az emléktáblát országos ünnepség keretében leleplezték,13 Tusnádról, hol gyengélkedő egészsége mia,tt fürdőzött. Hajóssal együtt átment s a könyörgést ő mondotta. Észrevétel tárgya volt a főgondnok részéről, hogy a tanárok közül csak Kovács és Péterfi voltak ott, kinek erősen unitárius színezetű beszédjét Szász Béla és RévaiPál kifogásolták. 1910-ben, születésének 100-ik évfordulója küszöbén, a lelkészkor kezdeményezésére Kovács Lajos lelkész értekezletre hívta össze Nagyajta közönségét (K. M., 1910. 174—175.), hogy az évforduló méltó megünneplését megbeszéljék. Dr. Ferenczy Géza elnöklete alatt 16 tagú helyi szobor-bizottságot alakítottak, melynek feladata egy, a szülőfalújában felállítandó szoborra szükséges összeg előteremtése. 1911 aug. 6-án ünnepelte (K. M., 1911. 323.) a Dávid Ferenc-Egylet háromszéki fiókja a 100-ik évfordulót. Az ünnepély a kezdetben tervezett szűk keretből kinőtt s részt vett benne a Magyar Tud. Akadémia, Kisfaludy-társaság, EME, Erdélyi Irodalmi Társaság, az egyházi főhatóság, papnevelő intézete, a kolozsvári kollégium, a keresztúri gimnázium igazgatóságai. Az ünnepély templomi istennövelde igazgatója, hittan r. tanára, egyházkörnyékek és iskolák főfelügyelője, a M. tud. akadémia lev. s a Kisfaludy-társaság tagja, kir. tanácsos koporsójára téve 1875 márc. 29 én Ferencz József kolozsvári unit. első lelkész által. Kolozsvár, 1875. 18 Dr. Gál K.: A kolozsvári unitárius kollégium története. I. 409.
