Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
395 útján való betöltése demoralizálja a népet s veszélyezteti a választott függetlenségét. A választási törvény törültessék el, a püspök nevezzen ki ideiglenesen papot és mestert s a főtanács erősítse meg. Erre a javaslatra a szerkesztőség megjegyzi: „Nó ugyan ebből nem kér sem a püspök, sem a főtanács. Elég volt csaknem 200 esztendő e törvény kipróbálására, olyan törvény' hez, mely az eklézsiákat választási joguktól fosztaná meg, egy liberális egyház sem járulhat hozzá“. Az 1885. évi főtanácson (55. jk. sz.) a felsőfehéri kör közgyűlése azt indítványozta, hogy oly papválasztási törvény készíttessék, mely mind a kor követelményeivel, mind az igazsággal legyen összhangzó. A főtanács átteszi az E. K. T.-hoz „tekintetbevételre egyházi törvényeink kodifikálásánál. A törvényjavaslat készen volt már az 1888. évi főtanácson, de az idő rövidsége miatt onnan lemaradt. Az 1889. évi kolozsvári főtanács 49. sz. alatt megalkotta e törvényt: Unitárius egyházi törvény a belső emberek válasz~ fásáról és rendeléséről. Behatóan foglalkozik e törvény mélta' tásával Tóth György,181 ki a papválasztás történetében 1880-ig négy korszakot különböztet meg. A két első egyezik az Egye* dével. A harmadikat 1840—1845-ig a nyilvános pályázat és választás, a negyediket 1845—1889-ig választással összekötött rendelés korszakának nevezi. E törvény 3. §'a szerint az az eklézsia, melynek lelkésze az eklézsia panaszára mozdíttatik el, ha a panasz nem vonja maga után a lelkész végleges elbocsátását, választási jogát elveszti. A választási jog ez elvonása, Tóth szerint, méltánytalanul szigorú megtorlás. A nőkre vonatkozó rendelkezés nem világos, mert nem intézkedik a vegyesházasságban élő unitárius nőkről. Az elvált unitárius vallású asszonyokról és nagykorú hajadonokról való rendelkezés is homályos („önálló nők“). Hiánya a törvénynek, hogy csak az egyházi tartozásokkal hátrálékos egyháztagokat zárja ki a szavazásból, de erkölcsi alapon kizárási okokat nem ismer. A legtöbb szavazatot nyert 2 jelölt közül való kirendelési jogot jövőre is fenntartandónak véli, mert a püspöknek biztosított ama diszkréciónális jog üdvösnek bizonyult. A kolozsvári és keresztúri pap választásánál az eklézsia jogának kétszeres korlátozását túlszigorúnak tartja. A kijelölési jog ugyanis az E. K. T.-nak van fenntartva s választás után a püspök kirendelési joga 3 legtöbb szavazatot nyert jelöltre nézve ép oly korlátlan, mint a többi eklézsiáknál. Különben a törvény nem áll a tiszta presbiteri egyházszerkezet elveivel összhangban. De nem szabad felednünk, — mondja Tóth — hogy egyházunk alkotmánya kezdettől fogva a zsinat-presbiteri rendszeren épült fel, mely a zsinatnak fenntartott jogokból 252. 1. 181 Unitárius egyházi törvények a papvélasziásról. K. M. 1910. 1., 82.,
