Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
392 A háromszéki kör 1913-ban azt indítványozta, hogy azok a községi és állami tanítók, kik kinevezett énekvezérek is voltak, nyugdíjazásuk után maradjanak tagjai. Az E. K. T. nem tartotta egyházi szervezetünkkel megegyeztethetőnek, de a főtanácsi bizottság ajánlta elfogadását s a főtanács elfogadta. Az esperesi hatalom túlkapásai, részben az esperesi közigazgatás és fegyelmezés hiányai vetették felszínre az esperesi tanács gondolatát. Ezt a gondolatot először Egyed Ferenc vetette fel.178 Az „esperesi omnipotentia ellen ajánlja óvszerül az u. n. köri tanácsokat. Több irányú javaslatai között olvassuk: „szűnjék meg végre az esperes általi információ, helyettesítse a köri tanács, amint az udvarhelyi kör már 1867-ben javasolta, melynek elnöke az esperes és egyik köri felügyelő gondnok. Az esperes maradjon szorosan az adminisztráció mellett. A köri tanács legyen a fegyelmi bíróság. Büntetések legyenek: fenyítés, pénzbírság, állomástól bizonyos időre felfüggesztés, végelbocsátás; nagyobbfokú rágalmazás és becsületsértés esetén a büntetés „külső törvény“ által is eszközlendő s ne tűrje, hogy a pap erkölcsi tekintélye csorbát szenvedjen. Ez idő óta sokszor felmerült az indítvány különböző nevek alatt: egyházköri tanács, esperesi tanács, bírói tanács, tanácsbiróság. 1908-ban az E. K. T. mozgatja meg e kérdést. Előterjesztést tesz a főtanácsnak, hogy ez a közigazgatási szerv teljesen hiányzik egyházi életünkből. Az alsó fokon, az egyházközségben ilyen a kebli tanács, a felsőben az E. K. T.; de a középfokon, az egyházkörben hiányzik ez a kormányzó szerv. Pedig erre feltétlenül szükség van, mert az esperes igen nagy hatás- és jogkörrel van felruházva, de igen nagy a felelőssége is. Ezt szükséges megosztani s ezért szervezendőnek tartja az egyházköri tanácsot. A főtanács elfogadta a gondolatot s kiadta az E. K. T.-nak jelentéstételre. Ez az 1909. évi főtanácsra előterjesztette, hogy megkérdezte a köröket, melyek között 5 nem tartotta szükségesnek köri tanács szervezését, egy elfogadta, de azzal a feltétellel, hogy költségéről, fuvar- és napidíjról gondoskodni kell, 3 szükségesnek tartja, de úgy, hogy csak közigazgatási szerv legyen s hatásköre szabályoztassék. E. K. T. e véleményekre tekintettel, valamint arra is, hogy inkább konzultatív, mint közigazgatási szerv lenne, a napirendről való levételt ajánlta, mire a főtanács a javaslatot elfogadta. Tóth helyesen figyelmeztet rá, hogy a főtanács nem ismerte fel a kérdés fontosságát, ami abból is látszik, hogy az egyházkörök új beosztásának időszerűtlenségével támasztotta alá álláspontját. Később, mikor 1916-ban a köri közigazgatási bíróság szerveztetett, lényegileg ugyanezt a jogkört kapta, de Egyed felfogásával ellentétben, a fegyelmi ügyek kikapcsolásával. A fegyelmi eljárás szelleme megköveteli, 178 Az unitárius papság társadalmi helyzete. K. M., 1881. 127—134. 1.
