Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
390 melyet az eklézsiák 2—3—4 írtjával fizetnének. Az E. K. T. ezt sem hagyta jóvá, hanem a főtanács elé terjesztette azzal a javaslattal, hogy kéressék ki a körök véleménye, hogy az eddigi rendszer változtatandó-e s ha igen, miképen ? Ä főtanács a javaslatot mellőzve, az eddigi rendszert tartotta fenn. Az 1911. évi főtanácsi bizottság szerint az egyházközségek számadásainak és költségvetéseinek vizsgálati és ellenőrzési módja célszerűtlen és fogyatékos és nem állja ki a jogos kritikát. A vizsgálószéknek nincs elég ideje a tételek alapos, oknyomozó vizsgálatára. Az esperesi teendők fokozatos működése miatt rövidséget szenved az „egyházi élet bensősége“. Ezért a vizsgálat módjának revízió alá vételét ajánlja oly módon, hogy a számadások és költségvetések január közepéig terjesztessenek be az espereshez, aki megvizsgálás után felterjeszti a központi számvevőséghez, amely — minthogy a birtokok bérbeadása után teendője csökkent — felülvizsgálja. Az idő úgy szabandó meg, hogy e központi felülvizsgálás is tárgyalható legyen a rendes köri közgyűlés által. Az E... K. T. e javaslatra az 1913. évi főtanácsra tette meg jelentését. Örömmel veszi tudomásul, „hogy miután a központosítás és a központi hatóság túlterjeszkedése ellen egyházunkban némelyek részéről nem egyszer hangok emelkednek, a főtanácsi bizottság erre, úgy látszik, súlyt helyez“. De mégsem ajánlja elfogadásra, mert szomorú lenne, ha az esperesi vizsgálószék eljárásában megnyugodni nem lehetne. Épen ellenkezőleg: csak ezek hajthatják végre megfelelő módon; mert ezek ismerik az egyházközségek állapotát és szükségleteit. Elfogadásra csak az első pontot ajánlja, de januárvégi idővel. Mert a számadásokat és költségvetéseket előbb a kebli tanácsnak, azután a közgyűlésnek kell tárgyalni és elfogadni, ez pedig január 15.-ike előtt nem történhetik meg. Azonban ha a megvizsgálás az esperes székhelyén történik, vegyen részt ebben a köri jegyző is. A főtanács az eddigi eljárást továbbra is fenntartotta. Az esperesi vizsgálószék történetéből még csak két mozzanatot említek. Dr. Tóth György (Az unitárius egyház szervezete. 43—60.) felfogása az volt, hogy a kanonikus kérdések egészen átalakítandók, a vizsgálószék átszervezendő s az esperes eklézsiája központi kiküldött által vizsgáltatandó meg. Az E. K. T. erre 1918 tavaszán bizottságot küldött ki. Ez a bizottság még nem működött. A háromszéki egyházkor 1920-ban a vizsgálószék megtartásának módozatairól rendeletet bocsátott ki, mely szerint minden vizsgálószéken egyik felügyelőgondnok is résztvesz, ünnepélyes istentisztelet tartandó, a vizsgálószék napját megelőző vasárnap a szószékről kihirdetendő az ideje. Az E. K. T. az 1903. évi vargyasi zsinatra javaslatot terjesztett elő a kanonikus kérdésekre és a számadásokra vonat
