Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
388 Az esperes egyik fontos teendője volt a papok beiktatása. A beiktatás módja meg volt határozva, de ettől koronként és vidékenként eltérések történtek. Koronka esperes az 1873. évi főtanácson jelenti (6. jk. p.), hogy a keresztúri pap beiktatása az eddigi gyakorlattól eltérően történt. Meg kell állapítani a beiktatás módját s az legyen kötelező általánosan. Az E. K. T. a főpapi törvényszék véleményes javaslata alapján ezt határozta : az esperes, vagy akadályoztatása esetén az általa kinevezett személy az istentiszteletnél rendesen szokásos éneklés után tartson egy rövid beszédet, melyben ajánlja az új papot a gyülekezetnek s hívja és buzdítsa kötelességei lelkes teljesítésére. Beszéde közben olvastassa fel az új pap kinevezési okmányát s végül szólítsa fel a szószék elfoglalására. Az új pap tartson egy könyörgést s a közbeeső éneklés után beköszöntő prédikációt. A szószékből való lejövetele utón az esperes tartson egy rövid bezáró beszédet. Az espereseknek hivatali ténykedésükért kezdetben nem volt fizetésük. Csupán valami csekély költségmegtérítésben részesültek az egyházközségektől az esperesi vizsgálószék kiszállása alkalmával. Mikor az egyház vagyoni helyzete birtokok vétele és hagyományok által, valamint az egyházi államsegély évenkénti emelkedése és a kollégium állami segélyezése folytán felszabadult összegek állal kissé megerősödött, Kelemen Albert esperes 1893-ban (főt. jkv. 58. jk. p.) azt indítványozta, hogy az esperesek rendes fizetésben részesíttessenek. A felsőfehéri kapjon 120 frtot, a kolozs-dobokai, marosi, hóromszéki 180—180, az aranyos-tordai, keresztúri és udvarhelyi 210—210, összesen 1440 frtot, melyből 960 frtot fedezzen a közpénztár, a többit az eklézsiák. Az E. K. T. az indítványt helyeselte s ajánlatára kiküldetett a köröknek véleményadásra azzal, hogy az esperesek küldjenek be kimutatást jelenlegi jövedelmükről, a köri vizsgálat szokásos díjáról. Az 1891. évi főtanácsra az E. K. T. jelenti (55. jk. p.), hogy mindenik kör óhajtja a fizetés rendezését, de kívánják a köri jegyzők arányos díjazását is, sőt 4 kör ezt a közügyigazgatóra is kiterjeszti. Az E. K. T. maga óhajtja az esperesi fizetés rendezését, de mert a jövedelem egy részét a házassági ügyekből kapják, az pedig a polgári házassággal lényegesen változni fog, ajánlja a kérdés függőben hagyását addig, amíg a viszonyok megbírálhatok lesznek. De a köri jegyzők és közigazgatók díjazását nem ajánlja a közpénztár terhére, mert munkakörük csak a körre terjed ki s onnan jelenleg is részesülnek valamely megtérítésben. A főtanács így határozott. Az 1896. évi főtanács (51. jk. p.) a fizetéseket így állapította meg: kolozs-dobokai, felsőfehéri 60—60, háromszékiküküllői 70—70, marosi, udvarhelyi, aranyostordai 80—80, keresztúri 100, összesen 600 frt. A kör elöljáróságának felügyeleti, ellenőrzési és számon
