Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
386 polgári rendezésének kérdése épen akkor merült fel. A főtanács így határozott s elrendelte a Háromszéki kör név használatát. E körökhöz szerveztetek az 1902. évi főtanácson a püspök javaslatára kilencedikül a Duna-Tiszamenti egyházkor. Anyaegyházközségek száma 110 a hozzájuk tartozó leányegyházközségekkel és szórványokkal. A Királyhágón túli anya-, leányegyházközségek és szórványok ugyanis kezdetben a kolozsdobokai egyházi körhöz tartoztak, de közigazgatásuk a püspökre nehezedett. A kör közgyűlésein a távolság miatt nem igen vehettek részt s jótékony hatását a vallásos szellem ébresztésére és ápolására nem élvezhették. Ezért szervezték 1902-ben a kört s a főtanács felruházta mindama jogokkal, melyekkel a többi egyházkörök bírnak, nevezetesen megadta a jogot arra, hogy egyházi és zsinati főtanácsi üléseinkben magát egy egyházi és egy világi képviselővel képviseltethesse. Ez alapon 1902 nov. 23-án alakult meg a kör Budapesten. Esperes lett Józan Miklós, felügyelő gondnokok Kovács József és ifj. Dániel Gábor. Az impériumváltozás után ezen a szervezeten változtatni kellett. Az érintkezés a központi igazgatóhatóság és az egyházkor vezetősége között egyre ritkább és nehezebb lett. De az ügyek nem vártak, azokat intézni kellett. A kör Budapesten „egyházi intézőbizottságot“ alakított, melynek érdemleges intézkedéseihez, amennyiben lehetséges, az E. K. T. előzetes jóváhagyása kikérendő; sürgős esetekben utólagos jóváhagyás mellett intézkedhetik. Ez intézkedést az 1921. évi főtanács azzal hagyja jóvá, hogy „törhetetlenül ragaszkodik a magyar unitárius egyházközségek szervezeti egységéhez az egyházi törvényhozás, közigazgatás és bíráskodás tekintetében“. „Ez idő szerint nem látja szükségét“ annak, hogy a történelmi egység gondolatát feladja s kifejezi reményét aziránt, hogy ez álláspontnak megvédésében talán számíthatunk angol és amerikai hittestvéreink támogatására is. A püspök 1922 április 25-én Banu vallásügyi miniszternél látogatást tevén, előadta, hogy nekünk csak egy egyházkerületünk van, de most, hogy Erdély Romániához csatoltatott, Magyarországon levő 4 anya- s több leányegyházközségünk felett püspöki joghatóságát nem gyakorolhatja, amit pedig fenntart, mert azok külön egyházkerületet nem alkothatnak. Innen kell lelkészeiket is vinniök. A minszter azt válaszolta, hogy forduljon emlékirattal a kormányhoz, mert ezt csak diplomáciai úton lehet eszközölni. Az 1902-ben megállapított szervezeti viszony a békekötés után megváltozott: az egyházkörnek lényegesen önálóbb hatás- és munkakört kellett kapnia. A hódmezővásárhelyi közgyűlés Józan esperest püspöki vikáriussá választotta. Főgondnokhelyettes dr. Mikó Ferenc igazságügyi államtitkár, köri felügyelő gondnok dr. vitéz Kozma György. A budapesti eklé-
