Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
384 felhívja az E. K. T.-ot, hogy az egyházi tisztviselők felelősségéről készítsen javaslatot. 1889 febr. 17-én az E. K. T. ülésén jelenti a püspök, mint a javaslat elkészítésére kiküldött bizottság elnöke, hogy a javaslat eltér a régitől annyiban, hogy ez minden tisztviselőre, tehát a tanárokra is kiterjed, továbbá, hogy a vádiás és védekezés módozatai meg vannak állapítva és e célból a bíróságok szervezve vannak. Az E. K. T. a javaslatot elfogadta s e főtanács elő terjeszteni határozta. Az 1889 márc. 5 —7-i rendkívüli főtanács levette a napirendről, minthogy a javaslat az eredetitől sokban eltért s a körök, iskolai igazgatóságok és jogügyi bizottság meghallgatása után a köze" lebbi főtanács elé terjeszteni határozta. Az 1890. évi főtanács megalkotta a törvényt: Unitárius egyházi törvény tisztviselőinek felelősségéről. Ez a törvény szervezi az egyházközségi, egyházköri, mint elsőfokú bíróságot, a másodfokút a püspök elnöklete alatt és a harmadfokút, azaz főtanácsi bíróságot az egyik főgondnok elnöklete alatt. Büntetések: feddés, pénzbüntetés legfeljebb 10 írtig, áthelyezés, hivatalvesztés. Az 1899. évi szervezés ezt a törvényt érintetlenül hagyta. l909'ben az E. K. T. bizottságot küldött ki a fegyelmi törvény revideálására s az előkészítésre dr. Tóth Györgyöt kérte fel. A tervezet elkészítését hátráltatta az, hogy a belső emberi állások betöltésére vonatkozó törvény akkor volt készülőben. Az 1912 okt. 28-i főtanács megalkotván ezt, 1913 ápr. 7-én beterjesztették az E. K. T.hoz, mely véleményezésre a körökhöz küldötte ki s a beérkezett véleményeket egy ad hoc bizottságnak (Gál Jenő, Benkő Mihály, László Domokos, Csifó Salamon, dr. Ferencz József, dr. Tóth György és dr. Költő Gábor) adta ki. A bizottság 1914 okt. 24-én beadta jelentését az E. K. T.-nak, melyben azt mondja, hogy „az új tervezet szövegezői alapjában szintén helyesnek találták a régi fegyelmi törvényt, de a szabályok kereteit ki kellett szélesíteni, hogy a fejlettebb viszonyoknak jobban megfeleljenek“. Ami más szavakkal azt jelenti, hogy a revideálás és módosítás az újabb állami törvényekkel való összhangzás céljából is szükségesnek látszott. Ezzel szemben olvassuk Tóthnál,1'6 hogy revideálás helyett egészen új törvénytervezetet készített, mert a régi „sem szervezeti, sem eljárási részeiben nem állott már meghozatalakor sem a tételes egyházjogok fejlődési fokán“. Az E. K. T. 1915 nov. 10-én elfogadta s a főtanács elé terjeszteni határozta. Az 1916. évi főtanácsi bizottság két lényeges megjegyzést tesz a javaslatra. Egyik az, hogy nem tartalmaz vagyoni marasztalásra vonatkozó rendelkezéseket, miáltal lemond azon autonóm jogáról, hogy fegyelmi ítéleteket összes vonatkozásaikban, tehát ebben is, 176 176 Az unitárius egyház szervezete. Törvény a fegyelmi felelősségről, Kolozsvár, 1922-
