Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
375 nem engedi az egyes szórványok, vagy vidéki gócpontok érdekeinek kellő mérlegelését s így a jó végrehajtás alapfeltételei hiányoznak.“ Az E. K. T. nemcsak végrehajtó, hanem javasló, véleményező szerv is s a kétféle tevékenység egyike, vagy másika rövidülést szenved, mert a véleményezéshez testületi szervezet, a végrehajtáshoz egyéni felelősségen nyugvó akarat szükséges. Ha a hatásköre alá tartozó kérdések szétválasztatnának s egy részük elnöki, vagy elnöki tanács elintézése alá kerülne, akkor lehetséges volna, hogy a testületi elintézést igénylő nehezebb kérdések részére tanácsülés csak negyedévenként tartassék s ebben a körök espereseik útján képviseletet nyerjenek. A bizottság a kérdés megoldását sürgősnek tartja s a főtanács különös figyelmébe ajánlja. A főtanács kiadta az E. K- T.-nak figyelembevétel és észrevételei megtételére. Az E. K. T. 9 tagú bizottságot küldött ki az újraszervező javaslat elkészítésére. De a bizottság tagjai annyira eltérő véleményen voltak, hogy egy indítványra sem sikerült többségi álláspontot létrehozni. Valamelyes módosítást ugyan szükségesnek lát a bizottság, de az elnöki tanács és a negyedévenkénti ülés eszméjét nem helyesli. Ezért az E. K. T. egy új bizottságnak adta ki a kérdést. Az 1917. évi főtanácson pedig azt jelentette, hogy határozott javaslatot tenni a nagyon eltérő vélemények miatt nem tud s megfelelő időhaladékot kért. Azonban a főtanácsi bizottság észrevételeire megjegyezte: az ügykezelés a leggyorsabban és legpontosabban történik, az elnökiek a beérkezés napján, a tanácsiak a legelső ülésen láttatnak el. A tanács a bizottságokat minden érdemi ügyben igénybe veszi. „Nem áll“, hogy az E.K.T. vallásközönségünk egyetemét kellő egyenletességgel képviselni nem képes. Ellenkezőt mutat a bizottság és E. K. T. tagjai véleményének nagy megoszlása is. Téved a főtanácsi bizottság, hogy az önállóság feszélyezve van, mert a tanácskozásokban az érdekeltek nem vesznek részt. Hogy a központi tartózkodás ködszerű fátyollal takarja a vidéki viszonyok ismeretét, „olyan állítás, mely a tárgyak kezelésének nemismeréséből származik.“ Egyetlen tárgy sem nyer elintézést, melyben az érdekelt egyén, vagy egyházkor esperese, igen sokszor a kör közgyűlése ne mondana véleményt. A központi tartózkodásra tett megjegyzést pedig rábízza az elfogulatlanul ítélkezőkre. A főtanács az E. K. T. ez észrevételeit tudomásul vette. Az E. K. T. tovább foglalkozott a bizottság javaslatával (1918. I. 9. és I. 16. ülésein) s a tervet némi módosítással elfogadta és az 1918. évi (okt. 27.) főtanács elé terjesztetle, amely azonban a háborús események miatt elhalasztatott. A bizottsági tervezet megokolása a következőket emeli ki: az E. K. T. a főtanács végrehajtó szerve, amely elvileg nagy testület nem lehet. A módosítás célja — amint a püspök tisztán látja — nem egyéb, mint a vidék régóta megnyilvánuló bizal
