Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
373 oktatás fokozatosan a gazdasági, ipari és kereskedelmi szakképzés iránya felé alakíttassák át. Az unitárius vallás tudományos képviseletére és munkálására megfelelő eszköz találtassák; legyen e célra megfelelő sajtószerv s kerestessék meg a módja, hogy a K. M. a célhoz méltó terjedelemben és módon minél előbb újra megjelenhessék. Az 1923. évi bizottság sürgeti az ifjaknak a gyakorlati pályákon való elhelyezkedés módjának keresését, nagyobb unitárius gócpontokon gazdasági ismétlő iskolák felállítását, az iskolán kivüli nevelés felkarolását, az intenzív vallásos gondozás érdekében a szórványok újabb végleges beosztását, az egyházköröknek a történelmi keretek lehető fenntartásával új beosztását és ajánlja középiskolai tanárainknak a lelkészi oklevelek megszerzését. Az 1924. évi bizottság ajánlja a leányotthonnal kapcsolatosan egy polgári leányiskola létesítését egy éves kereskedelmi tanfolyammal, sürgeti a tanári és tanítói utánpótlásról való gondoskodást, a többi magyar egyházakkal együtt egy kultúrprogramm kidolgozását, a theológiai akadémián az államszámviteltan előadását és a pénzkezelési rendszer modern kivánalmaknak megfelelő átalakítását. Tudjuk, hogy e kívánalmak közül sok még ma is csak — kegyes óhajtás. e) Egyházi Képviselő Tanács. Igen beható, részletes és sokszor megismétlődő szenvedélyes viták folytak az E. K. Tanács szervezéséről. Eddig az E. K. T.-nak tagjai voltak az összes egyházi tanácsosok. Gyakorlat szerint azonban ülésein csak a kolozsvári tagok jelentek meg, a vidékiek csupán alkalomszerüleg, ha véletlenül Kolozsvárt tartózkodtak. Az egyházi hatóságok újraszervezésével kapcsolatban már 1872-ben felmerült az a gondolat, hogy jövőben a hivatalból való tagokon kívül csak 24 választott tagja legyen, ha azt akarjuk, hogy az E. K. T., mint végrehajtó szerv, a főtanácsnak felelős legyen. Az 1899. évi szervezés az egyházi tanácsosoknak az E. K. T.-ban való tanácskozási és szavazási jogát megszüntette, de az ülések nyilvánossága következtében bármikor jelen lehetnek. Az 1872. évi javaslat az espereseket is felvette hivatalból a tagok közé, de az 1899. évi ezt megszüntette. Azonban a gondolat mindegyre felmerült. 1908-ban a keresztúri kör felveti, hogy E. K. Tanácsi tagok választása alkalmával minden körből jelöltessék tag egyházi és világi részről is. Az E. K. T. nem ajánlotta ez indítvány elfogadását, mert a törvény mindegyre való módosítása nem ajánlatos. A 13 vidéki tag közül nagyon ritkán jelenik meg valaki, ami azt mutatja, hogy vidéki tagok megjelenése akadályokba ütközik s ezek nagy száma esetén eléállhatna az, hogy az
