Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
17. fejezet: Pénzügyek
325 mívelnének. Iskoláink községivé alakíttatván, a vallástanításért a pap, vagy a mester kapjon díjat, valamint a keresztelésért, temetésért és esketésért is. Nem óhajtja az állami fizetést, egyházi adószedő hivatalok felállítását, kisebb eklézsiáknak nagyobbakhoz való csatolását. Az E. K. T. az eklézsiák lehetetlen pénzkezelése láttára 1876—<32. sz. a. rendeletet adott, melynek intézkedései ezek: kölcsönt ne a gondnok, hanem a presbitérium adjon felelősség mellett; 50 frtnál nagyobb kölcsönök betáblázás mellett, kisebbek fizetőkezesség mellett adassanak; 10%-nál nagyobb kamatot venni nem szabad; a gondnokok a kamatot felelősség mellett tartoznak felszedni év folyamán ; az esperesek, ha lehet, jelöljenek ki a körből az ügyek intézésére ügyvédet, kinek nem lesz fizetése, csak a perköltségek; az eklézsiák, ha feles tőkéjük van, igyekezzenek földbirtokot vásárolni. Az eklézsiák ingatlan vagyona felett is a felügyeleti jog az E. K. T. részére kiköttetett. Az adásvételi szerződések is jóváhagyásra felküldendők. Ez a rendelet nem állította meg a kérdés irodalmi tárgyalását, hanem még jobban felnyitotta a zsilipeket. Rédiger Géza150 az intézkedést helyesli, de kimondja őszintén, a legtöbb helyt „érvényen kívül helyeztetett“. A gondnokok összeköttetés és atyafiság révén hanyagságra vannak kényszerítve. Jaj a papnak, ha ilyen dolgokba ártja magát. Ha pontos, lelkiismeretes kezelésre inti őket, veszve van. Az esperesi vizsgálószék megteszi a magáéh de csak papiroson maradnak intézkedései. A tőke legtöbb esetben elvész. Javasolja, hogy minden körben jelöljön ki az E. K. T. egy hitrokon ügyvédet, kinek a peres ügyek átadatnak. így nem lesz harag a papra. Kovácsi Antal151 152 szerint a pénzkezelés nem olyan rossz, mint Rédiger rajzolta. Mire a Szerkesztő csillag alatt azt a megjegyzést teszi, hogy talán még rosszabb. Kovácsit az aggasztja, hogy a pénzek az eklézsia tagjainál vannak elhelyezve s ezeken tetemes adósság van, ami folytonosan szaporodik, még pedig a rendesnél nagyobb mértékben. Az E. K.T. 10 °/n-ot állapított meg, de az eklézsiák 6—40% mellett helyezik el, ami múlhatatlanul tönkreteszi az adóst. A bajt még növeli az, hogy a hívek az eklézsia pénzét közös vagyonnak tekintik s meggondolatlanul könnyen csinálják az adósságot. Véleménye szerint a helyes kezelés: takarékpénztárba, értékpapírba, fekvő birtokba helyezni, vagy mindhárom mód megosztva. Ez biztos mód és nem ruinálná hitfeleinket. Barabás Lajos1'2 szerint Rédiger valóságos közszükségnek adott kifejezést, mikor az eklézsiák tőképénzeinek „nyomorúságos 150 Észrevételek eklézsiáink tőkéiről. K. M. 1876. 326—328. 151 Az eklézsiák pénzvaeyona. K. M. 1876. 410— 411. 152 Még egy pár szó eklézsiáink tőkepénzeiről. K. M. 1877. 45—51.
