Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
307 tanuló szellőzteti Londonból írt levelében.135 Leírja, hogy vasárnapi iskola Angliában minden gyülekezetnek van, melynek buzgóbb tagjai önként vállalják a missziói munkát. A felelősség a lelkészt terheli, aki meglátogatja s a tanításban is részt vesz. Az iskolák egymással összeköttetésben állanak (Sunday School Union). Céljuk a nép vallás-erkölcsi nevelését előmozdítani. A növendékek 6—16 éves korig látogatják, a kisebbek délelőtt, a nagyobbak délután. Alapítójuk Raikes Róbert 1782- ben Glocesterben. És kifejezi óhajtását, hogy vajha nálunk is a nép valláserkölcsi nevelésére nagyobb gondot fordítnának s a vasárnap délutáni „kátéiskolák a kor és a nevelés elveivel megegyező rendszeres valláserkölcsi nevelő intézetekké alakíttatnának át.“ Jakab Elek az egyház képviseletében Angliában járván erről az útjáról szóló beszámolójában136 137 138 szintén ír a serdülő ifjúság valláserkölcsi neveléséről a vasárnapi iskola által. Az angol unitáriusok 1834-ben létesítették a Sunday School Association-t, melynek hasonló nevű évnegyedenként megjelenő közlönye van. Az angol unitáriusok nem magukra, hanem a presbiteriánusokkal, baptistákkal, szabad keresztény egyházakkal együtt alkotják ezeket az iskolákat, melyeknek öt osztály számára külön könyveik vannak tanárok és tanítványok részére. És végűi ő is felsóhajt: Vajha teljesülne Péterfi óhajtása „hogy nálunk is a vasárnap délutáni elavult és sem az időhöz és míveltséghez mért előhaladásnak, sem az ifjú lelki- és erkölcsi szükségének meg nem felelő bibliaolvasás és kátétanítás helyett ily vasárnapi oktatás jöhetne létre, minél előbb s minél több helyen.“ Ilyen előzmények után Ürmösi Kálmán szól hozzá a kérdéshez.133 Szerinte a vasárnapi tanítás, amint a régi zsinati határozatok nevezik, és nyári tanítás egy és ugyanaz. Célja a vallásos érzés ápolása és továbbfejlesztése, hogy a népiskolában kezdett alapon tovább építsen: a nevelés tekintetében ismétlő iskolája a népiskolának. Mostani alakjában azonban hivatását nem tölti be, mert a tanítási anyag erre nem alkalmas. Az úri ima, apostoli hitforma, tízparancsolat, erkölcsi szabályok, apró imák, a nagyobbaknak a Káté gépies bemagoltatása, mindez nem arra való, hogy oda lehessen őket csalogatni. Az eredmény semmi, mert olyan forrást, melynek vize a szomjat nem oltja, senki sem keres. E cikkre Ferencz József egy pár sorban azt a megjegyzést tette, hogy Kelemen Benő előtte is sokszor beszélt e reform szükségéről s fel is kérte őt, hogy indítsanak mozgalmat. Erre megkérte a Londonban tanuló Péterfit, tanulmányozza a kérdést és szerezze be a könyveket. „Mert hogy tennünk kell, az bizonyos, csak a 136 K. M. 1875. 132-134. 1,7 Londonban mulatásom emlékei K. M. 1875. 317—321. 138 A vasárnapi iskolák reformkérdése. K. M. 1876. 69. 20*
