Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
1. fejezet: Élete
28 1920-ban a vallásügyi miniszter felhívta a hűségeskü letételére Az E. K. T. erre kifejtette, hogy addig nem teheti le az esküt, míg az állam és egyház közti jogviszony nem lesz rendezve. Erre az álláspontra helyezkedett a református és r. katholikus püspök is. Előbbinek a kerületi közgyűlés engedélyét kellett kikérnie, utóbbinak a pápa felmentését esküje alól. Ezt megkapván, az esküt letették. Erre táviratilag jelentkezett Ferencz József is eskütételre s korára és egészségügyi állapotára hivatkozva, kérte, hogy székhelyén tehesse le. Beleegyeztek. Kérdés volt, hogy az E. K. T.-i ülés keretében történjék-e, mint 1877- ben. Úgy oldatott meg, hogy a gyűlés összehivatott ugyan, de az eskütétel alatt felfüggesztetett. Csak a két főgondnok, főjegyzőhelyettes és egyházi titkár vettek részt, a többi tanácsosok csak hallgatókként voltak jelen. Az ünnepélyről a kiküldött bizottság az E. K. T.-nak jelentést tett. Május 16-án megkapta a szenátus elnökségének értesítését, hogy letett esküje folytán tagja a szenátusnak s vegyen részt munkásságában. Jul. 31-én Petala tábornok a trónörökös tiszteletére villásreggelire hívta, este 10 órára pedig estélyre. 1922 ápr. 25-én Banu vallásügyi miniszternél tisztelgett, ki azelőtt meglátogatta. Előadta, hogy nekünk csak egy egyházkerületünk van s ő a Magyarországon levő unitáriusoknak is püspöke s most ottani joghatóságát nem gyakorolhatja. Pedig azok, kevés számuk miatt, külön kerületet nem alkothatnak. Lelkészeiket is innen kell vinniök. A miniszter azt válaszolta, hogy emlékirattal forduljon a kormányhoz, mert ezt csak diplomáciai úton lehet elintézni. 1924 jún. 2—7-ig Bukarestben volt, négy miniszternél tett látogatást, volt a szenátus ülésén is, 6-án d. u fogadta a király, aki már azelőtt kitüntette a román korona nagytiszti rendjével. Előadta írásbafoglalt sérelmeinket, amit a király elkért tőle. Az 1921. évi főtanácsot megnyitó beszédjében mondja : „Mint most már törvényes alattvalók, először tartjuk főtanácsi gyűlésünket.“ És kifejezi, hogy 45 évi püspöksége alatt nehezebb viszonyok között még a világháború alatt sem éltünk, mint a közelebbi egy-két év alatt. Iskoláink fenntartása, újak állítása, tanáraink, tanítóink, lelkészeink, köztisztviselőink fizetése, az agrár-törvénnyel szemben birtokaink megvédése, a kormányrendeletekkel szembeni magatartásunk napról-napra annyi gondot ad, hogy azokat közmegnyugvásra mind megoldani teljesen lehetetlen. Püspöki jelentésének legszebb részlete az, melyben rámutat angol és amerikai hitrokonainkkal való régebbi viszonyunk elmélyítésére. Ez az összeköttetés reánk nézve „erkölcsileg szintúgy, mint anyagilag, egyaránt megbecsülhetetlen s ők is érzik és méltányolják ezt, hovatovább mind nagyobb jelét adva irántunk, mint idősebb testvér iránti rokonszenvüknek és jóindulatuknak. Közelebbről is budapesti házunkat megváltották s az ma már tehermen-
