Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
296 ugyanott szervezett felekezeti iskolákat az egyházak magántulajdonát képező ingatlanokból eltávolították. Az államtitkárság a magyar állammal kötött iskolai szerződéseket közönséges üzleti szerződésekként kezeli s jogutódlást igényel magának oly jogok tekintetében, melyek természetük szerint minden átörökölhetést kizárnak. Az egyház a szerződéseket a magyar állammal kötötte. Mihelyt a béke ratifikációjával a magyar állami hatalom ezen a területen megszűnt, elesett a szerződésbeni fél is s a szerződések hatálya ipso facto elenyészett. Az állam is erre az álláspontra helyezkedett minden olyan kérdésben, amelyek rá kötelezettséget hárítottak. Ezek teljesítését megtagadta, sőt számos helyen román tannyelvű iskolákat szervezett az egyházak tulajdonát képező épületekben, jóllehet első feltétel gyanánt az iskola magyar nyelve volt kikötve. A másik sérelem a tiszta magyar lakosságú területeken kezdett iskolaügyi politika, mely állami iskolák szervezésével a békeszerződés által biztosított kisebbségi autonóm iskolák alól a talajt s az érvényesülés lehetőségét elvonja. Ez ellen tiltakozott az egyház s kijelentette, hogy oly sérelemnek tekinti, „melynek orvoslása végett a népek ligájának bírósága elé való terjesztését kell megfontolás tárgyává tennie.“ A tiltakozás pusztában elhangzó szó volt. Decemberben megindult a hadjárat a Székelyföldön iskoláink ellen s a szervezett új iskoláink közül 21 megszűnt, részint azért, mert az iskolai épületet elvették, más helyiség pedig nem volt. Tanítóink pedig, látva a minden irányú bizonytalanságot, átmentek az államhoz „majdnem mindenütt az egyházközség beleegyezésével.“ Az állam 38 egyházközségben vette át az egyházközség tulajdonát képező iskolai épületet, melyek szerződésileg a magyar államnak voltak bérbeadva. Az 1921/22. iskolai évre mindezek ellenére is kimondotta az egyház, hogy minden egyházközség köteles elemi iskolát tartani fenn s ez alól átmenetileg és ideiglenesen évről-évre csak az E. K. T. adhat felmentést megokolt felterjesztésre. De iskolaszervezés kérdésében még a múlt évinél is kisebb eredmény volt elérhető. A múlt évben 24 új felekezeti iskola működött, a folyó évre csak 21 működése van kilátásban. Az akadály mindenütt iskolahelyiség és taneszközök hiánya. A rendkívüli gazdasági viszonyok hozzájárulnak az áldozatkészség csökkenéséhez, de egyes helyeken „a magasabb jövendő szempontokat és fontos vallási és faji érdekeket megérteni és méltányolni nem tudó kicsinyes szűkkeblüséggel is kellett találkozni.“ Az E. K. T. 1921. okt. 19-én felekezetközi megállapodás alapján kimondotta: 1. Minden erejével azon lesz, hogy minden egyházközségünkben hitvallásos iskolákat tartsanak fenn. 2. Tiszta magyar helyeken is, ahol magyar tannyelvű állami iskolát állítanak, fenntartjuk a felekezeti iskolát s igényeljük számára az államsegélyt.
