Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
2Ö5 Végül álljon itt egy kis kimutatás a létszám alakulásáról: 1919/20-ban év elején 11, év végén 11, ebből unitárius 8 1920/21-ben »» n 30. *» »* 27, »» „ 22 1921/22-ben »» »» 38, »» 37, »» „ 24 1922/23-ban 56, »» »» 56, „ 46 1923/24-ben »» »» 56. » 56, »» „ 54 1924/25-ben *» 52, »» 51, M „ 46 1925/26-ban ** »» 57, »» »» 46, »» „ 40 1926/27-ben » M 50, »» »» 42, » „ 26 1927/28-ban *» »» 56, »» »» 48, „ „ 31. Ide tartozik megemlíteni azt is, hogy mivel a minisztérium a koedukációt ismételt előterjesztésre sem volt hajlandó megengedni, az E. K. T. Keresztúri akart egy polgári leányiskolát felállítani a fiúgimnázium épületében délutáni tanítással. A minisztérium ezt sem engedte meg, azzal a megokolással, hogy az új iskolai törvény meghozataláig semmiféle új iskola felállítását nem engedélyezi. így 1920/21-ben ott leánynövendékek részére délutánonként magántanfolyamokat tartottak. i) Elemi iskolák. Eötvös megalkotta a felekezetieskedő közszellem zajongása közben és tiltakozása ellenére az 18Ő8. évi 38. t.-cikket a népoktatásról. Ez a törvény egészen új helyzet elé állította az egyházakat. A protestáns felekezetek felzúdultak ellene. Nekünk is álláspontot kellett foglalnunk e kérdésben. A közvélemény két táborra oszlott. Egyik táborban voltak a konzervativek, akik meg voltak elégedve a régi felekezeti iskolával s legfeljebb hiányaik pótlását kívánták. A másikban a haladó szelleműek, akik hazafias kötelességüknek tekintették a törvény melletti állásfoglalást. Kriza ez utóbbi táborba tartozott. Farkas György espereshez intézett levelében dicséri a marosköri papságot községi iskolák állításában való buzgólkodásáért, mert a merev bizalmatlansággal semmire sem mennek „a felekezeti slendriánnak oly heves pártolói“. És közli vele, hogy ő sürgette, de mindeddig hiában, a határozatot, mert mind a cunetatori eljárás mellett voltak. A kérdésnek most már el kell határoztatni, mert különben a törvényből semmi jó sem származhatik. Akik az unitárius betű nyilvánossága előtt hozzászóltak a kérdéshez, Várady Károly, Kozma Ferenc, mind mellette voltak. Utóbbi nem tudja megérteni, hogy lehet „most az iskolát saját magunktól félteni?“ A közvéleménynek ilyen megnyilatkozásai közben adja ki az E. K. T. 1870—164. sz. rendeletét, melyben kijelenti, hogy nem ellenzi, nem akadályozza és nem gátolja községi iskolák állítását, ha az összes dologi és személyi kiadásokat a község hordozza. Mihelyt a közsé-
