Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
283 a leányotthon felállítását Kolozsvárt, de csak a háború után, önálló leányiskola állítását pénzügyeink nem engedik. A háború utáni első évben 1919/20-ban a leányotthon megkezdte működését a kollégium északi sarkán a földszinten levő helyiségekben, kissé későn, mikor az iskolai év már megkezdődött. Ez is az oka, hogy az első évben csak 11 tanulója volt. Az 1921. évi főtanács elfogadta e sorok írója által készített szabályzatot. E szerint az igazgatás és felügyelet a kollégiumi igazgatóság hatáskörébe utaltatott. A közvetlen felügyeletet egy felügyelőnő végzi. Célja : a kolozsvári külömböző iskolába járó unitárius s ha a hely engedi, más vallású leányok elhelyezése. A növendékek a kollégium konviktusában étkeznek. A díjak: évi 2000 K, 100 kg. szitált búzaliszt, 4 kg. zsír. A második évben már 30 volt a növendékek száma, akik zsúfoltan voltak elhelyezve, mert összesen csak 6 helyiség volt, melyek közül egy a felügyelőnőé, másik a szobalányé és a harmadik a betegszoba. A főhatóság az igazgatóságot felhívta, hogy a fejlesztés érdekében terjesszen elő javaslatot. Az igazgatóság jelentette, hogy fejlesztésről addig szó sem lehet, míg az otthonnak a a jelenlegi helyiségeiben kell szorongania. 1921/22-ben egy zongorát vásároltunk (20.000 lei), mert a növendékek kijártak a városba, ki ahol zongorát bérelhetett, ami a felügyeletet megnehezítette. A következő évben a jelentkezők száma oly nagy volt, hogy helyiség hiánya miatt sokat el kellett utasítanunk. Ugyanekkor az összes helyiségeket kifestettük és hozzácsatol" tunk az alagsorból két helyiséget, az első emeleten két theológiai tantermet és a kollégium többi helyiségeitől falakkal teljesen elzártuk. A kormányképviselő kifogásolta, hogy az otthon a kollégium helyiségeiben helyeztetett el, habár teljesen elzárva. Ez időben kezd a Nők Szövetsége melegen érdeklődni az otthon ügyei iránt, melynek segítségével egy műsoros táncestélyt rendeztünk, ami a szükségletek fedezésére 8296 lejt jövedelmezett. Kauntzné12'3 irodalmilag ad hangot annak a felfogásnak, hogy a nőnek munkakört kell biztosítani az egyház életében. Elévültnek mondja egyházi alkotmányunknak azt a szakaszát, mely önálló és nem önálló nőket külömböztet meg s hivatkozik arra, hogy a szász ev. egyházban Segesvárt már van női presbiter. Rámutat a katholikusok szociális iskoláira és kurzusaira, melyekben a nőkérdésre mind nagyobb súlyt helyeznek és Ravasz felfogására, mely szerint az egyháznak családiasodni kell s ebben az asszonynak olyan főhelyre kell jutni, mint a családban. Nem szabad történelmi előítéletek mögé bújni, hanem a nőket, mint egyenlő értékű társakat kell az 126 126 A nőmozgalom nálunk. K. M. 1924. 206—212. 1. és: A nökérdés mint kultúrprobléma. Ú. o. 152—154. 1.
