Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
m áldozatkészségünk mértékétől függ. Ebben jelentős szerepet játszik az egyetemes egyházi adó rendes befolyása. A remények nem teljesültek teljes mértékben. A fenntartás évről-évre súlyosabb teherrel nehezedettt a közpénztárra. Bármilyen fájdalmas volt, a főtanácsnak az anyagi helyzet kényszerítő hatása alatt határozatot kellett hoznia. 1930 dec. 14-én kimondotta a felső tagozat megszüntetését, de engedélyezte a társadalmi úton való fenntartását. De ugyanakkor keresztúri és vidéki híveinknek ott állott vigasztalásként a nagy veszteségért az a lehetőség, hogy a földmíves iskola ott állíttatik fel. Ami azóta meg is valósúlt és szép eredménnyel működik. Keresztúr a felső tagozat megszüntetésével s a földmíves iskola felállításával nemhogy veszített volna kultúrális, népnevelő, fajvédő és megtartó jelentőségéből, hanem minden vitán felülállóan határozottan nyert. f) Tordai iskola. György Aladár121 egy az unitáriusokkal foglalkozó cikkében a tordai iskoláról azt mondja, hogy fenntartása valóságos luxus, melyet Kolozsvár közelléte miatt indokolni sem lehet. „Oly kis néptől egy főtanoda fenntartását kívánni is sok.“ Mire Ferencz József122 azt feleli, hogy megszüntetése, vagy átformálása nem egyszer felmerült köztünk, de minthogy sem az állam, sem a város nem gondolkozik iskola felállításán, mi lesz, ha mi is megszüntetjük. Nemcsak felekezetűnk, hanem nemzetiségünk elleni bűnt követnénk el ezzel. A tordai iskola történetében mindjárt püspöksége elején nagy változás történt, midőn 1878-ban megköttetett a szerződés az állammal polgári iskolával kapcsolatban. Ennek előzményeit maga beszéli el egy cikkében, melyben a főtanács üléséről ad jelentést (Prot. E. és Isk. ,Lap. 1878. 1149—1153. 1.) r. 1. név alatt. Az eszme nem új. Évtizedek óta meg-megújult az unitáriusok között a tordai algimnáziumra nézve a várossal, vagy az állammal kötendő olyan szerződés kötése, mely biztosítaná egyfelől az unitáriusok jogait, másfelől a fenntartásban venne részt az iskola előnyeit élvező város és megye is. Eötvös idejében már-már megvalósult az eszme, de az alig megnyert magyar alkotmánynak ifjúsága még nem lévén elég bizalomébresztő, az eszme nem bírt többséget szerezni közöttük. Újabb időben a kérdés megint felmerült, minthogy a város kötelezettsége egy polgári iskola felállítása iránt mindinkább előtérbe nyomult. Az érdekeltek részéről gyakran történtek tervezgetések, melyek azonban nem vezettek célhoz. Mintegy másfél évvel ezelőtt az 121 Az unitáriusok iskolái. A Hon, 1873. 214. Esti kiadás. 122 Még egyszer az unitáriusok iskolái, u. o 232. sz. 18
