Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
1. fejezet: Élete
15 Hazánk egyik büszkeségének, a lelkiismeret szabadságának korlátozására soha kezet nem nyújtok s azon leszek, hogy a különböző egyházak és vallásfelekezetek közötti testvéri viszony a teljes jogegyenlőség alapján minél inkább érvényesüljön.“ Idéztem beszédéből ezt a részt, melyből világosan látszik, hogy politikai állásfoglalását is vallásos meggyőződése határozza meg. 1884 jun. 13-án megválasztották Miksa Imrével szemben. A kortes-nóták közül feljegyezte ezt: Megyen Miksa határral, Ferencz József szamárral, Többet ér ő szamáron, Mint a szamár határon. Az Ellenzék kiadótulajdonosa, Ürmösi Lajos, hevesen támadta. Az egyház főbb emberei tartózkodó álláspontot foglaltak el e kérdésben. Az 1884. évi főtanácstól engedélyt kért az elvállalására. Berde főgondnok megfontolandónak mondta, vájjon nem szolgál-e a képviselőség a püspöki tekintély kisebbítésére, mert a püspök helye a főrendiházban van, ott vannak a r. katholikus püspökök is. Raffaj Károly keresztúri felügyelő gondnok — függetlenségi párti — teljességgel nem tartotta a kettőt megférőnek. A főtanács az engedélyt megadta. 1884 okt. 4-én alakult meg a ház. Okt. 6-án beválasztották a közoktatási bizottságba. A sok járás-kelés, sok emberrel való megismerkedés kizökkentette a rendes kerékvágásból s jó hatással volt egészségi állapotára. Képviselői működésének első ténye egy beszélgetés a miniszterelnökkel. A főrendiház reformja iránti törvényjavaslat egy 21 tagú bizottságnak adatott ki, melybe nem jelöltek unitárius tagot. Ez ügyben volt a miniszterelnöknél, mire őt jelölték s meg is választották. A főrendiház reformjára vonatkozó vitában a bizottságban nov. 21-én felszólalt. Kiemelte, hogy a javaslat azáltal, hogy a protestáns püspököket is beviszi, újabb lépést tesz az 1848. évi törvények megvalósítása felé a vallási egyenjogúság kérdésében. Felszólalásának az volt a célja, hogy majd a részletes tárgyalásnál jogot nyerjen a főgondnok és püspök tagsági jogáért harcolni. Fel is szólalt, de Tisza nem engedett álláspontjából. Ezért a bizottság nyílt ülésén nem vett részt. A zsidók részéről való képviselő törlése nagyobb vitát keltett, ő is felszólalt, természetesen a vallásegyenlőség és szabadság szellemében és sajnálta a zsidó tag kihagyását. S a törlést csak azért szavazta meg, mert kijelentették, hogy a főrendiháznak a hozzájárulását most úgy sem lehet várni. A második ülésszak 1885 szept. 27-én nyílt meg. A közoktatási bizottság tagjául most is megválasztották. Középiskoláink állami segélyezése iránti kérést kellett a főtanács határozata szerint személyesen átadni küldöttséggel. Folytonos
