Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)

A nemzeti mozgalmak kezdete és az alkotmány helyreállításának első jelei

államok közé lépett ugyan, de a magyarság minden közösség és egységesség ellen tiltakozott, s határozottan megtiltotta az adó és a katonaság megszavazását. A februári patens kibocsátása előtt tartatott meg a fehérvári értekezlet, melyre meghívatott 23 magyar, közöttük Nagy Elek is, 8 szász és 8 román. A patens Schmerling műve, de ő maga semmit sem tett megvalósítására. Az volt a jelszava: Mi várhatunk. De nemsokára be kellett látnia, hogy az ő egységes osztrák állama nem tartható, mert Magyarország hevesen követelte a külön alkotmányt. Az 1861-ben feloszlatott országgyűlés után a megindult alkotmányos élet mintegy megszűnt. A megyei tisztviselők tüntetőleg lemondottak. A politikai és sajtóviszonyok ellenőrzésére katonai törvényszékek állíttattak fel. Az osztrákok a reáluniót hangoztatták, Deák Ferenc a personáluniót, s a birodalom két fele között ismét kitört a harc. Megjelentek 1865-ben a történeti nevezetességű húsvéti cikkek. A király megjelent Pesten. A februári alkotmány felfüggesztetett. Schmerling beadta lemondását. Utódja Belcredi alatt kezdetét vette a kiegyezés. Az országgyűlés 1865. december 14-én megnyílt. Tárgyalásai alatt kitört az osztrák—porosz háború, amely Königgrátzhez vezetett. Ez a veszteség a kiegyezés befejezését siettette. „Majdnem 20 évi küzdelem után visszajutottunk oda — mondja Kőváry — ahol 1848. augusztus 31-én a nemzet és a dinasztia elvált. Visszatértünk a történeti alapra ... a menekültek bujdosása véget ért.”

Az Októberi diploma által kilátásba helyezett alkotmányos életnek első szellője volt a főgondnoknak 1860. október 28-án az Egyházi Képviselő Tanácsban előterjesztett (342. Jkv. sz. a.) indítványa: „Szükségesnek látná egy olyan memorandum szerkesztését, amelyben mindazon sérelmeink elő lennének adva, amelyek a közelebbi évtizedek lefolyása alatt vallásközönségünknek hazai törvényeink által biztosított jogai világos elmellőzésével történtek; avégre, hogy mindazon sérelmeink orvoslását annak idejében ezen memorandum alapján követelni lehessen.” Az Egyházi Képviselő Tanács a memorandum gondolatát elfogadta, s elkészítésével Mikó Lőrincz vezetése alatt Kriza, Kovácsi és Pap Mózes tanácsosokat bízta meg. Ez a memorandum sohasem készült el, mert a javaslatban jelzett idő későre következett be, s a ki-96