Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)

Iskolai "vallományok" (Schulfassiók)

kik a papot szükség esetén helyettesítik és pótolják, egyházi funkciókat végeznek, s miután az oskolamesterek mint végzett teológusok így egyszersmind papjelöltek is, érdemikhöz képest papságra is emeltetnek s ennél fogva az eklézsiák által is papságra megválasztathatnak...”. Eklézsiáink s iskoláink viszonyai egyházi törvényeink, régi szokásos intézmények által rendszeresen meghatározva és elintézve vannak, ennélfogva minden s „kivált nem magától az egyháztól keletkezett intézkedés felesleges, - s amennyiben azáltal hitrokonaink elemi vallásos és erkölcsi neveltetése a vallásos buzgalom ápoló szárnyai alól kivétetvén, a köteleztetés rideg mezejére tétetnek által, káros is lenne.” A schulfassiót nálunk alkalmazni nem lehetne, mert gyakorlatilag ki sem vihető, midőn azoknak nincsen az eklézsiától különvált önállása, jövedelme és tanítószemélyzete. A fizetés minimumát meghatározni felesleges, mert tanítóink mint egyházi személyek tartoznak a tanítás kötelezettségét is vinni. Mindezeknél fogva iskoláink iránti jogainkról s rendelkezhetésünkről számtalan fejedelmi biztosítások és törvények által szentesített vallásos önállóságunk, vallásos életünk nyilvános veszedelmeztetése nélkül le nem mondhatunk, és erősen meg vagyunk győződve, miszerint a vallásokhoz kötött tisztán vallásos oskoláknak felbontása s községi oskolákká alakítása nem tenne egyebet, mint a nemzetiségek és eddig Erdélyben példás egyetértésben élt különböző vallásfelekezetek között a nemzetiségi vallásos féltékenységnek s egyenetlenségnek és súrlódásoknak gyászos magvait hintené el.

Borbély István szerint a Gubernium rendeletében foglalt kérdések nyilván az egyház vagyoni állapotának pontos megállapítását célozták.33 De az egyház válaszából nyilvánvalóan kitűnik, hogy itt nagyobb és lényegbevágóan fontos dologról van szó, ti. az eddigi felekezeti iskoláknak községi iskolákká való átformálásáról. Minthogy pedig az erdélyi falvak nagy számban vegyes lakosságúak, nagyon közel fekvő az a gondolat, hogy a községi iskolákká való átalakítás alkalmával a nemzetiségek között létszámok s vagyoni helyzetek szerinti civódások és egyenet-33 Lásd: Borbély István: Símén Domokos és kora. II. közlemény. In: KerMagv. 1926. (58. évf.) 122.

63