Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
Iskolai szünetek
tanulnak, mert intézetünk nemcsak teljes gimnázium, hanem theologicum szeminárium is. Ezek szerint e szünetek csak látszólagosak, valósággal nem azok, hanem alsó osztályokra nézve magántanítás, a felsőbbekre gyakorlati önképzés az annyira szükséges önmunkásság fejlesztésére. A július—augusztusi 8 heti szünidőt „iskoláink természete szükségeli”. Tanulóink messze vidékekről jönnek, egész évben csak ekkor mehetnek haza, hogy a szükségesekkel ellássák magukat. A hazamenetel, kijövetel 10 napba is belekerül. Ha négy hétre szorítódnék ez a szünet, kevés idő maradna fenn úgy, hogy a tanulók nem pihenhetnék ki magukat. A szülők többnyire földművelők, mezei munkáikban gyermekeik is segítenek, elvük lévén, hogy jó korán szokjanak munkához, ha a szükség e pályára kényszeríti. De a tanárok körülményei is igénylik a 8 hetet. Július felét az érettségi vizsgálattal töltik el. A zsinatokat ez időben tartjuk, ezeken kötelesek megjelenni. A két félév között van 5 napi pihenés, a 3 országos vásárkor 1—1 nap. S minthogy iskoláinkban hetenként 2 félnapot a szünidő nem fogyaszt el: „tulajdonképpeni szünidő csak július és augusztus.” A szünidők beosztását tehát körülményeinknél fogva leheteden változtatnunk, s kérjük a régi rend fenntartását. Az 1855. évi újabb rendeletre az Egyházi Képviselő Tanács válasza (61. Jkv. sz. a.) ez: minthogy iskoláinkban nincsenek olyan tanulók, kiknek ünnepeiket az ónaptár szerint kellene megtartaniuk, ezért a nyári szünidőt 6 hétre szorítani egyik iskolánkban sem szükség. Kéri júliusaugusztus meghagyását, mint van Krakkó, Morva, Lemberg kerületeiben, Bukovinában, mert földművelő népünk érdekeivel ez egyezik, s „azon nem alaptalan elv is uralkodik köztük”, hogy gyermekeiket mezei munkára és ügyességre szoktassák. Erre pedig az az idő legalkalmasabb. A helytartóság felelete az, hogy hajlandó figyelemmel lenni a tanulók, szülők és tanárok helyi viszonyaira. Az 1857. évi rendelet (363. Jkv. sz. a.) a nyári szünetet július—augusztusra határozza, de a lutheránus iskoláknak megengedi, hogy megrövidíthetik július 8-ig vagy 15-ig s ezzel szemben törökbúza szedéskor vagy szüretkor ugyanannyi szünetet adhatnak. Választ kér arra, melyik iskoláira kívánja a 8, illetőleg 14 napi megrövidítést, s ehelyett a szüreti beállítását, de közli, hogy a szünidők 61
