Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
A németnak a tanítás nyelvéül való erőszakolása
Iáinkban ezután is a magyar nyelvet fogjuk tannyelvül használni.” A helytartóságnak küldött válasz feleslegesnek mondja felsorolni azon lélek- és neveléstani elveket, melyek miatt egyházunk növendékeit magyar nyelven neveli és tanítja. Mikor a latin volt a tanítás nyelve, „a legkézzelfoghatóbban volt módunk tapasztalni káros következéseit azon visszás és természetellenes eljárásnak, hogy a gimnáziumi tanfolyamra szánt drága idő, mely alatt az ifjaknak tehetségeik általános kiképzése és fejlesztése mellett tudományt tanulnának, hasznos ismereteket szerezniük kellett volna a tudomány eszközének, egy idegen nyelvnek sokakra nézve nem is sikerülő elsajátítására pazaroltatott el.” A művelt világ már rég elítélte azon természetellenes rendszert, hogy az iskolákban idegen nyelv legyen a tanítás nyelve, s „az anyai nyelvnek természetes jogaiba való behelyeztetése által megalapította azon újszerű elvet, hogy mindenki csak azon nyelven képezheti leginkább magát, és a tanuló azon mód és eszköz által juthat leginkább az igényelt tudományos ismeretek megszerzéséhez, mely legtermészetesebb s annál fogva legbiztosabban vezet a kívánt célra, s ez az anyai nyelv.” Aztán vallási és nemzetségi tekintetben is legnagyobb aggodalmat keltő, mert híveink kirekesztőleg mind magyar ajkúak. Elődeink áldozataikat vallási mívelődésünk érdekében hozták, azért „sem vallásos életünket, sem nemzeti mívelődésünket egyetlen idegen nyelv megtanulásáért áldozatul hoznunk nem lehet.”28 Az 1857. júniusi Főtanács (6. Jkv. sz. a.) „maga is kivihetetlennek s az iskolai tanítás céljával ellenkezőnek és nemzetiségünkre nézve károsnak és veszélyesnek látván tanintézeteinkben az anyai nyelven kívül más nyelvet alkalmazni tanítási nyelvül, az Egyházi Képviselő Tanács által megtett felterjesztést mindenekben helyesli.” A német oktatási nyelv kérdése ezzel lekerült a napirendről, mert e határozott hangú, erélyes és mély hivatásérzetről tanúskodó válasz után a kormány nem kísérletezett tovább a tanítási nyelv megváltoztatásával. 28 UEGyLt. A kolozsvári Unitárius Főiskolai Igazgatóság Jegyzőkönyve. 1857. 14. sz. 53
