Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
Jelentősége a kortársak megítélése szerint
A Főtanács 1857-ben (5. Jkv. sz. a.) így köszöni meg a főgondnok egyházmentő akcióját: A hála érzelmeinek kifejezése után a Főtanács „a legforróbb köszönetét szavazva mindenekelőtt tisztelt és szeretett főgondnokunknak, Méltóságos Nagy Elek úrnak, aki valamint vallásközönségünk és tanintézeteink minden közügyei kormányzásában, úgy különösen ezen pénzügyi munkálatok elintézésében s végrehajtásában és evvel vallásközönségünk és tanintézeteink életkérdése megfejtésében azon mély belátást, azon jótékony szelíd tapintatot, azon szelíden munkáló erélyességet, azon éjjeli s nappali tűnődéssel járó rendkívüli fáradhatatlan munkásságot, azon vallásunk és iskoláink javáérti önmegtagadást, önfeláldozást tanúsította, amely valamint hitrokonaink áldozatja, éppen úgy páratlan vallástörténetünk lapjain. Mihez képest meghatározza, hogy ezen megszavazott köszönet írásban nyilváníttassék.” Ezt a jegyzőkönyvi köszönetét Mikó fogalmazta, az ő munkatársa, akiről tudjuk, hogy nem volt barátja a pufogó frázisoknak, akivel együtt tervelték gondolataikat és mentési terveiket, együtt beszélték meg a végrehajtás módjait és lehetőségeit, aki a főgondnok tervei végrehajtásában jobb keze volt. Ennek a jellemzésnek — a kor állapotainak részletes és beható tanulmányozása alapján mondhatom — minden szava, minden állítása százszázalékosan igaz. És csodálkozom, s nem tudom okát adni annak, hogy miért nincs Kovácsinak, aki nagy megértéssel és meleg elismeréssel foglalkozik Mikó működésének méltatásával, egyetlen méltató és elismerő szava Nagy Elek munkássága iránt. Hiszen igaz, neki Mikóról kellett írnia, de Mikó és Nagy Elek működése olyan szorosan összefonódik, hogy egyiket a másik nélkül emlegetni nem lehet. Észre vette és látta ezt már Ferencz József, aki többször idézett visszatekintő soraiban kettőjükben látta azokat az árvízi hajósokat, akik a csapkodó hullámokból megmentették egyházunk süllyedéssel fenyegető hajóját. Lássunk néhány adatot arról, hogyan emlékeznek meg a lapok Nagy Elek közéleti működéséről és érdemeiről halála alkalmából. A Magyar 'Polgár 126 „az unitárius egyház egyik igen érdemes gondnokáénak és közéletünk „egyik kiválóbb harcosáénak mondja, amikor 126 Magyar Polgár. 1878. 7. sz. (12. évf.) 3. 164
