Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)

Nagy Elek működése a politikai közélet terén

intézett a főkormányszékhez, mely három napig tanácskozott a leirat felett. A magyar tanácsosok az összehívás ellen, az öt román és szász mellette nyilatkoztak. Végre a többség az 1848-ban szentesített törvé­nyek megtartása mellett nyilatkozott, s ily értelemben tette meg felter­jesztését. „Ezen nyilatkozat alapszerkezete biztos tudomásom szerint — mondja Buzogány — éppen a Nagy Elek tollából folyt.” A több tömött ívre terjedő s „nagy gonddal kidolgozott felterjesztés — Ürmössy szerint — egészen Nagy Elek tollából került ki.”86 Ismerkedjünk meg a felirat87 tartalmával s fejtegetéseinek gondolat­­menetével, amely fényesen tükrözi Nagy Eleknek az erdélyi közjogban való kitűnő jártasságát, a hazai alkotmányhoz rendíthetetlenül ragasz­kodó nemzethűségét, s amely más területen, de ugyanazon követke­zetességgel nyilvánult a vallásközönség autonómiája érdekében vívott küzdelmében is. „Bármily örvendetes volt máskor Erdélyben az ország­­gyűlés kihirdetése, jelenleg az csak a legkomolyabb aggodalmat kelti fel bennünk.” Az országgyűlés alkotmányosan és törvényesen csakis az 1848. évi I. te. alapján hívható össze, s minthogy a leirat az 1791. évi 11. te.-re is hivatkozik, ezzel szemben felfejti, hogy ősi alkotmányunk, hazai törvényeink, jelesen az 1791. 7. te. alapján, mind pedig azon törvényes elvnél fogva, hogy a későbbi törvény által az előbbi hatályon kívül tétetik, ily későbbi törvény pedig az 1848. évi törvényen alkotott és fejedelmileg szentesített I. te. és az azzal kapcsolatos választási törvény, továbbá a hazában mutatkozott hangulatban és politikai viszonyokból is kiindulva nem lehettünk más nézetben, mint abban, melyet a károly­­fehérvári [azaz gyulafehérvári] értekezlet e nagyfontosságú kérdésnek minden oldalróli higgadt és komoly megfontolása után nyilvánított, s annálfogva Felségedhez azon alázatos kéréssel járulunk, hogy az Erdély­ben egybehívandó külön országgyűlés megtartása iránt célbavett intézkedéseket legkegyelmesebben megszüntetni méltoztassék. „Felsé­ged diplomában ígérte meg az alkotmányos útoni kormányzást s azt, 86 Ürmössy Lajos: i.m. 336. 87 Sándor József: Okmánytár Erdély legújabb jogtörténelméhez. 1848—1865. Kolozsvár, 1865. 165-180. 138

Next

/
Thumbnails
Contents