Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
Érintkezések az angol és amerikai unitáriusokkal
szabad levegőnek elzárása miatt kifejtésében megszorított növényre, vagy mint szelíd napsugár, mely a felettünk levő borús egen is áttörve, szebb napok bekövetkezését is remélheti.” Az angol ösztöndíj létesítésével kapcsolatosan meg kell emlékeznünk egy érdekes mozzanatról. Mikor az Egyházi Képviselő Tanács 1861. június 23-án (217.Jkv. sz. a.) tárgyalja az angolok ösztöndíj alapítványát, Koronka esperes azt javasolja: angol hitrokonainkkal való kapcsolatunk, mely nemcsak szellemi élvezetet, hanem anyagi segélyt is jelent, szükségessé teszi, hogy cserében onnan is jöjjön egy ifjú hozzánk a mi költségünkön. Az Egyházi Képviselő Tanács nem reméli a szükséges összeg összegyűjthetését, de nagyon hízelgő reményben sem lehet, hogy angolhoni hitrokonaink a hazai és németországi jobb szerkezetű szellemi, és anyagi tekintetben gazdagabb protestáns teológiai tanszékek mellőzésével teológiai tanintézetünket megkeressék, s az indítványt kivihetőnek nem tartja. Borbély véleménye nem egyezik az Egyházi Képviselő Tanács felfogásával. „Bármennyire időszerűtlennek és alkalmatlannak találta a konzisztórium Koronka esperes azon indítványát, hogy az angolok segítségét ellenszolgáltatás nélkül fogadni el lealázás, bizony sok igazság volt abban. De milyen legyen az ellen-szolgáltatás?” Angol papjelölt azért, hogy itt folytassa tanulmányait, sohasem fog idejönni. De olyan erdélyi unitárius társadalmi életet kell élni, mely megérdemelje a támogatást. „Az angol papnevelő intézetben tanuló erdélyi unitárius akadémitának tehát nemcsak az önművelés a kötelessége, hanem először az angolok tárgyilagos informálása a Conzistoriumtól kapott direktívák szerint; másodszor kellő tapintatossággal kipuhatolása az angol unitáriusok nézeteinek, óhajainak. Az akadémita tehát bizonyos mértékben egyházi diplomata, kinek munkájától igen sok függ.”75 Ez a megállapítás talán helyes lehet Siménre nézve. Hiszen tudják, hogy milyen bizalmas és meghitt viszonyban volt az egyház vezetőségével. Előbb Székely Mózessel, később Krizával, akik sűrűn keresték fel leveleikkel, részletes tanácsokkal és utasításokkal látták el. S ez érthető is 75 Borbély István: Símén Domokos és kora. In: KerMagv. 1927. (59. évf.) 168. 117
