Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)

Bevezető gondolatok

Bevezető gondolatok

Káli Nagy Elek 1816. január 13-án született Kolozsvárt. Atyja Nagy Lázár, a marosszéki Székelykálból származó nemes Nagyok Kolozs megyébe szakadt ágának egyik sarja, a kolozsvári Nemzeti Színház építtető biztosa, majd igazgatója. Anyja alsójárai Pápai Erzsébet, az alsójárai unitárius egyházközség egyik főpatrónus családjának tagja. Iskoláit a kolozsvári Unitárius Kollégiumban végezte. Itt egyik magántanítója Buzogány József volt, Buzogány Áron atyja, aki később hosszúaszói birtokának gazdatisztje lett.1 Másik magántanítója Nagyajtai Kovács István volt, aki 1823-tól Kolozsvárt tiszteletbeli kormányszéki jegyző, s aki szállást, ebédet és vacsorát kapott a tanításért.2 Elénk és gyors felfogású, kitűnő emlékezőtehetségű és tanulni szerető szorgalmas gyermek volt, aki ifjúkorában nem elégedett meg az előírt iskolai tanulmányok elsajátításával, hanem tudományos készültségével már akkor feltűnt. Magántanítója segítségével szorgalmasan olvasni kezdte nemcsak a magyar írók és költők műveit, hanem a német irodalom legjelentősebb termékeit is. De nemcsak maga olvasta, hanem tanulótársait is minden módon e művek olvasására és tanulmányozására buzdította és serkentette. Az ő serdülőkorára esett az unitárius tanulóifjúságnak az a megmozdulása, amely később az Olvasó Társaság megalakulásához vezetett. A korabeli tanulóifjúság lelke szikrát kapva a kor szellemétől, a nemzeti nyelv művelésének vágyától ösztönözve, mohón kezdte olvasni a jelesebb magyar műveket. Az akkori nevelés és iskola már sok tekintetben nem elégítette ki a hazafias érzésű ifjúság igényét. A kollégiumnak könyvek vásárlására nem volt anyagi alapja. Ezért néhányan összefogtak, és együtt szerezték be valamint olvasták a magyar írók jelesebb műveit. Az erők egyesítését nemcsak a szükség, hanem maga a kor szelleme is sugallotta. De nem csupán szereztek és olvastak könyveket, hanem írtak is. így született meg Erdélyben a kolozsvári Unitárius

1 Ferencz József: Buzogány Áron. Életrajz. In: KerMagv. 1895. (30. évf.) 65-90.

2 Kovács István hátrahagyott kéziratából. Emlékjegyzetek nemzetségemről, tanulói s hivatalnoki életemből. In: KerMagv. 1873. (8. évf.) 34—54, 138-151, 224—239.

9