Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
VII. fejezet: Jakab Elek és a románok
91 „Adunarea generala primesce a se cumperá cestionatulu opu in doui tömi (unulu tiparitu, altulu manuscriptu) cu pretiula de 400 fi., pre auctoriulu lui A. Jakab ilu denumesce membru onorariu, impoterindu comitetulu a dispune dupa bun’a-í chipsuintia traducerea opului in limb’a romana, cum si tiparirea-i dein midiolocele asociatiunei.“ E közgyűlési határozat alapján a választmány (1875 szept. 28-án 241. 1.) határozza, hogy miután megkapják a szerzőtől válaszát, fizessék ki a megjelent I. ktért a 200 irtot s küldessék meg részére a tiszteletbeli tagságról való oklevél. Nov. 2-án (U. o. 262.1.) megérkezett válasza, hogy könyvét lefordításra átengedi s köszönetét fejezi ki tiszteletbeli tagnak való választásáért. Egyben felhívja a választmány figyelmét, hogy a társaság kiadványaiból küldjön 1—1 példányt a budapesti tudományos akadémiának. Amit a választmány el is határozott azzal a kéréssel, hogy a budapesti tud. akadémia is küldjön kiadványaiból 1 — 1 példányt. A választmány 1875—76. évről szóló jelentése (u. o. 1876. 237. 1.) szerint a szükséges lépések megtétettek a románra fordítás érdekében s a csereviszony megkezdődött a magyar tudományos akadémiával és a magyar történelmi társulattal. Jakab Elek a 80-as évek elején elsőként ismertette a magyar olvasóközönséggel a román memorandumot, melyről azelőtt a lapok nem igen akartak tudomást venni. 1881 másusában a románok vezetői emlékiratot adtak ki románul, majd lefordították németre és magyarra is abból a célból, hogy Európa megismerkedjék az ők elnyomott helyzetével a céljuk elérésében segítségükre legyen. Az emlékirat 5 pontba foglalja kívánságaikat: 1. Erdély elválasztása Magyarországtól. 2. A román nyelv érvényreemelése a közigazgatás terén. 3. Románok lakta területen román, vagy csak románul tudó tisztviselők alkalmazása. 4. A nemzetiségi és összes törvények új revíziója. 5. Minden adófizető polgár felruházása választási joggal. Ezt az emlékiratot bírálat alá veszi Jakab Elek2, aki a történelmi és közjogi tényekre és előadásokra futólagos észrevételeket téve megállapítja, hogy „a legkíméletesebben szólva 21 falsum historicum“ van az emlékiratban, amelynek alaptalanságát Magyarország és a volt Erdély törté-2 A „Román Memorandum“ tárgyilagos kritikája. Magyar Polgár. 1882 272 sz.
