Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
VI. fejezet: Egyházi közéleti tevékenysége Budapesten
88 templom felszentelési ünnepélyére (1890. okt. 26.) az egyházközség keletkezési történetét, mely az unitárizmusnak, főképen a hazainak történelmét, küzdelmeit keletkezésétől fogva máig vázolja, azután pedig a budapesti egyházközség és az új templom történelmét adja elő. Különösen fontos adatokat tartalmaz az angol, amerikai és magyar unitáriusok viszonyáról. Ezzel hasznos szolgálatot tett, mondja a K. M. (1890. 339. 1.), nemcsak a budapesti eklézsiának, hanem egész vallásközönségünknek is. Derzsiről kezdetben nagyon jó véleménnyel volt, nagyra értékelte tehetségét. A püspökhöz irt leveleiben mindegyre referál róla. 1882. I. 8-án írja: „ritka ész, a nagy eszek kis szeszélyeivel.“ Neki, az ő hatásának tulajdonítja leányai szép munkáját, melyet az eklézsiának adtak. „Én örvendek, vallásos szivemnek jól esik látnom az enyémek önmegtagadó nagy áldozatkészségét. Ez időben tárgyalta hosszú hónapokon keresztül Budapest sajtója Munkácsy Krisztusképét.3 A kérdés az volt: vájjon Jézus isten-vagy embervolta kérdése megoldásának tett-e szolgálatot a művész? Vájjon isteni-e vagy emberi jellegü-e Munkácsy képe? Sokan szóltak hozzá a kérdéshez a sajtóban: Szász Károly, Tárkányi Béla, Reviczky Gyula, Prém József, Keleti Gusztáv. A „tisztult műízlésü és emelkedett szellemű“ Derzsi márc. 19-én tartott egyházi beszédében megemlékezett a klasszikus műről. Pedig voltak kétkedők: vájjon lehet-e egyházi beszéd tárgyává tenni egy tisztán művészeti kérdést, melyhez a kereszténységet kétfelé választó különböző szokásos felfogás fűződik. Nem lehet képzelni megragadó hatását e beszédnek, melynek hire széles körökben elterjedt. Derzsin borzongás fut végig, ha isten megfeszítéséről hall, vagy olvas. „Minden vallásuak, köztük sok katolikus, díszes gyülekezete oly figyelemmel hallgatta az igazság erőteljes igéit, aminőt mai nap ritkán halhatni... A közönség arcán és ajkain ez Ítéletet vélte kifejezettnek: ez ember igazat szól.“ Flavius Josephus történetíró munkájának ismertetése után: „így lett a húsból és vérből eszmény, az eszményből dogma, a lehető legtökéletesebb emberből nem tökéletes Isten.“ De nehány év múlva változik Derzsiről nézete. 1888-ban 3 Jakab Elek : Munkácsy Krisztusképéről történeti tekintetben K. M. 1S82. 147-160. 6
