Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
IV. fejezet: A Keresztény Magvető megalapítása
IV. FEJEZET. A Keresztény Magvető megalapítása. Jakab Elek unitárius egyháztörténelmi tanulmányai és adatai legnagyobb részben a Keresztény Magvetőben jelentek meg. ő ott volt a megalapításnál, melynek történetét megírta. Kriza életrajzában is részletesen kitért erre a dologra. Fennmaradásáért hevesen és fáradhatatlanul agitált és anyagi erejéhez képest áldozatokat hozott. Cikkeivel, tanulmányaival állandóan táplálta rovatait. Örvendezett sikerein s jó hírén, melyet a tudományos világ előtt magának kivívott. Az abszolutizmus ellen az irodalom volt az az egyetlen tér, melyen védeni lehetett a nemzet jogait és a nyelv érdekeit. A politikai élet figyelése a tanárok számának növekedésével az egyházi vezetőket is megmozdulásra bírta. Egy időszaki folyóirat létesítését vették tervbe. Nagy Lajos szállásán gyűltek össze, az egész tanári kar, papok, buzgó egyházi tanácsosok, Brassai, Mikó, Kőváry, Berde, Kovácsi, Jakab Elek s mások is sokan. Ezen az első értekezleten az unitárius értelmiség minden árnyalata ott volt: konzervatív és haladó, liberális és orthodox, fiatalok és öregek. Ez volt az első eset, hogy az unitáriusok nem konzisztóriumba, nem egyházi ügyben tanácskozni összegyűljenek. A kezdeményezők előadták, hogy számuk csekélységét szellemi munkával kellene ellensúlyozni. A másik rész kétségeskedett. Nincs elég írónk, pénzünk, olvasóközönségünk. Aztán vájjon helyes-e nekünk elrejtőzve is alig élni tudó kisszámú unitáriusoknak tartózkodó állásunkból kilépni s a nyilvánosság elé vinni ügyeinket ? Nekünk okosabb hallgatni, mint magunkról beszéltetni. Ne hívjuk ki ellenfeleinket szereplés által. Hosszú vita után némelyek, az óvatosak, eltávoztak. Egy nehányan ottmaradtak s elhatározták, hogy minden-5*
