Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

III.fejezet: Egyházi közéleti tevékenysége Kolozsvárt

61

elhatározta, hogy leányiskolánk felszerelésére hangversenyt rendez, csupán maga felelősségére, úgy hogy ha nem sikerül, a szégyen és búérzés legyen egyedül az övé, ha pedig sikerül, az öröm és haszon legyen közös s ez esetben maradjon az övé a megtett kötelesség öntudata. A tervet Boér Gergely, Szerdahelyi Kálmán, „nekem egykor kedves tanítványom“ véletlenül közénk érkezése után az ő, Brassai és Mátéfi segítségével megállapították, a hangversenyt a nemzeti színházban szép anyagi és erkölcsi eredménnyel megtartották. 300 frt 70 krt tiszta haszonként bead a leányiskola belső felszerelésére. Szerdahelyinek ő és Brassai aláírásával az eklézsia köszönő iratát, utólagos jóváhagyás reményében, átadták. Kéri, hogy az iratok Az 1865-beli március 15-i unitárius hangverseny c. alatt irattárra helyeztessenek. A közgyűlés örömmel és hálás köszönettel fogadta a jelentést, melyben vallásunk, szent eklézsiánk s a nevelés szent ügye iránt való forró buzgalmának tanúbizonyságát nyilvánítá s páratlanfáradtsága és munkássága elismeréséül köszönő irat küldését határozta. Az iskolaépítésre „újabban“ (1864. III. 6. gyűlés 4. jk. p.) 20C0 darab téglát adott. Ugyanakkor tesz jelentést az iskolaépítésről Pákei gondnok s a gyűlés szíves köszönetét mond Jakab Eleknek és Ferencz Józsefnek, mint gyűjtőknek buzgó fáradozásaikért. 1865 okt. 1-én (58. jk. p.) Jakab Elek indítványára bizottság neveztetett ki az iskolai felszerelések és bútorok leltárba vételére: Tagok ő és Mátéfi pénztárnok.

Az iskolával kapcsolatban megemlítjük még, hogy 1881 aug.-ában a leányiskolában a női kézimunka tanítására alkalmas tanítónő keresésére bizottságot küldöttek ki, melynek egyik tagja ő volt. Kettőt is kerestek, de minthogy az eklézsia nem tudta teljesíteni kívánságukat a fizetésre nézve, a kézimunka tanítása az 1861/62. évben elmaradt.

1837—69. években a „templom romlásait“ kiigazíttatták. 1867. aug. 4-én (55. jk. p.) került először szóba az ügy. De nem lévén pénz, Jakab Elek azt ajánlotta, hogy kérjenek engedélyt az egész vallásközönségre kiterjedő közadakozás igénybevételére. Ö maga vállalta, hogy a romlásokat saját költségén szakértővel megvizsgáltatja s a költségvetést elkészítteti. Felirat szerkesztésére őt kérték meg. Az építés megkezdődött s 1869 őszén (nov. 7-én 68. jk. p.) az építtető bizottság elnöke jelentette, hogy a javítás annyira előhaladt, hogy használatra pár nap alatt át-