Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
III.fejezet: Egyházi közéleti tevékenysége Kolozsvárt
58 adtak s a megmaradódat hű munkájokkal s áldozatok árárt annyira gyarapították, hogy — Istennek legyen hála — ma is fennállnak.“ Az 1867. II. 3. gyűlés (14. jk. p.) hálásan köszöni a legkedvesebb meglepetést szerzett ajándékot s idézi leveléből, hogy jövőnkre reményt nyújt az a buzgóság és áldozatkészség, „mely főleg a Mélt. úrnak szent vallásunk iránti buzgó szeretete s közügyekért lángoló lelke hevétől napjainkban új meg új meleget és táplálékot nyer“. 1865 végén (XII. 10-én 70. jk. p.) jelentést tett a gyűjtésről; 1867 május 5-én szintén s hogy olyan későre, annak okául azt adja, hogy neki a szegényebb hitrokonok jutottak. A keblitanács köszönetét és elismerését nyilvánította a gyűjtésért. 1867 elején az E. K. Tanács elrendelte, hogy a hívek összeirassanak. Jakab Eleket és Ferencz Józsefet bízták meg, hogy legcélszerűbbnek látszó módon végezzék el az összeírást. Április 7-én (19. jk. p.) jelentették, hogy az összeírást elvégezték; van 356 férfi, 489 nő. A közgyűlés elrendelte, hogy minden év végén állítsák össze a születési és halálozási eseteket s ez alapon igazítsák ki a most beadott összeírást. Ferencz József 1866 június 3-án, betegsége miatt, egy évi szabadságot kért s káplántartásra engedélyt. A gyűlés elfogadta, részvétel kifejezésére és a püspökhöz felirat szerkesztésére Jakab Eleket kérte fel. A káplántartásra szükséges 100 irtot azonnal megajánlták, köztük Jakab Elek 12 irtot. Káplánnak Kozma Ferencet választották. Ez a betegség napirendre hozta a másodpapság kérdését, melynek ügyében felirat készítésére Jakab Eleket kérték fel. (1867 okt. 6-án 64. jk. p.). Ez a kérdés még ma sem vesztette el időszerűségét. Érdemes e felirat fejtegetéseivel megismerkedni. A másodpapság — kezdi a felirat — folyvást megújuló kedvetlenségek forrása lett, minek oka a másodpapok egyéni eljárásai, olykor kötelességmulasztásai s azon rideg és atyafiságtalan viszony, amely tovább így nem maradhat. A státussal 1857-ben kötött egyességre elvi kifogásaik a következők: a másodpapi állomás betöltésénél a választás elve helyébe a következés van téve. A státus a tanárválasztásnál főtekintettel van a tanári képességekre, a többi mellékes. A kolozsvári eklézsiának mívelt közönsége s az itt növekedő ifjúság tekintetéből mindenekfelett a papi és szónoki képességre kell figyelemmel lenni. A két képesség csak ritkán és kivételesen egyesül ugyanazon egyénben. A másodpapok mindig fizetésük
