Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
I. fejezet: Élete
37 magával megélnie, míg a ház eladódik, írja Ferencz Józsefhez (1897. Vili. 16.). Nehéz kérdés volt az, hogy mi legyen velők. Fia kérte magához, de nem ment, mert kis fizetéséből alig tudta családját fenntartani. Gondolkoztak a Kolozsvárra költözésről is, hol egykor boldogok voltak és jobb napokat láttak, de visszatartotta őket az a gondolat, hogy szívük mindig fájna az elvesztettek után. 1893-ban Pataky hirtelen és váratlanul meghalt, ami megnyugvás volt neki is, nekik is, de a költségek miatt új teher. 1899-ben (III. 18.) panaszol, hogy a házból jövedelme nincs, csak baj és gond s szeretné, ha el tudná adni, hogy jönne valami kevés jövedelem ebből is. 1900 őszén az egész család Bethlenbe költözik, hol Róza leánya tanítónői állást kap. Juliska a csicsókeresztúri postát kezeli s ő és Hona főznek és a veteményes kertet művelik. Utolsó levele, melyet Ferencz Józsefhez írt (1906. III. 18), Brassóból, fiától még tele panasszal a kolozsvári házról, melynek nincs jövedelme s ezért szeretne szabadulni tőle. E pillanatban is fiának „ezért az átkos házért“ kellett Kolozsvárra mennie. Később a házakat eladta. Címei, tiszteletbeli állásai: 1872 május 25-e óta a magyar tudományos akadémia levelező, 1889 május 3. óta rendes tagja. Akadémiai székfoglalója A levéltárakról szólt, melyről a Magyar Prot. Egyházi és Iskolai Figyelmező (Debrecen, 1877. 233,1.) ezeket mondja: „Kitűnő, derék munka, egyik kétségtelen dísze hazai tudományos irodalmunknak. A legbiztosabb alapokra támaszkodva nyomósán előadja a levéltárak ügyének külföldi s hazai múltját és jelenét.“ 1872-ben a kolozsvári egyetemen a jog- és államvizsgálati bizottság tagjává neveztetett ki. 1875- ben az erdélyi román irodalmi egyesület (Astra) tiszteletbeli tagjává választatott. Ugyanez évben az angol British and Foreign Unitarian Association külső levelezőtagjává választotta. Az unitárius egyháznak közéleti működése kezdete óta tanácsosa, a budapesti unitárius egyházközség kebli tanácsának tagja. A budai m. kir. állami polgári tanítóképző igazgató tanácsosa. 1867 június 13. óta a magyar történelmi társulat rendes tagja. 1862-ben az erdélyi törvényes viszonyok kérdésében működő bizottság tollvivője, Mayyarország és a Nagyvilág (1875. 39. sz.) arcképét adta ki egy rövid, de tömött s munkásságát és hazafiságát kellő fényben méltató életrajzzal —n-től. 1880-ban a Figyelő Abafi Lajostól szintén életrajzát és fényképét. Az
