Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
I. fejezet: Élete
28 hosszú éveken keresztül folyt s befejezéséről 1892. elején tett jelentést. (Akad Értesítő. 18J2. 132—139.) A rendezést 1861-től, 1871-ig Römer Flóris végezte, ő tervezte a keretet és a betűrendes katalógust. Jakab Elek mindkettőt átvette, de utóbbit bővítve. Rómer munkájának hiánya, hogy a kötetek alakjára nem figyelt, hanem beérkezésük sorrendjében vette katalógusba s helyezte el. Ez a könyvek szimmetria ellenes egyenetlenségét okozta és sértette a szemet és jó ízlést. Ő ezt megszüntetendőnek tartván, a kézirattár összes régi szakait alak és nagyság szerint, újra rendezte, a cédulakatalógusokat átírta s a könyveket alakjuk szerint helyezte el. Az oklevélgyűjtemény 10969 darab A kézirattár gyarapodása Rómer után rohamos és igen nagy volt. 16 szakban van 2417 kötet. E 16 szakról ugyanannyi külön szakkatalógus készült és egy általános betűrendes katalógus. A betű az író nevét, ha az nincs kifejezve, a gyűjtemény, vagy kötet, füzet első szavát jelöli meg. Hunfalvy főkönyvtárnokról (A M. Tud. Akadémia kézirattárának ismertetése. Olvastatott a II. osztály ülésén 1892 febr. 8-án. Budapest, 1892.) tisztelettel és meleg szeretettel emlékezik meg, mint aki munkájában „főgyámolítója“ volt, tanácsolta, segítette s méltatlan hibáztatások ellen védte. „A kézirattár rendezésénél sokszor serkentett, néha hatályosan is. Munka közben sokszor engem is meglátogatott s utasító észrevételeket tett. Oklevélraggatásaimons dilettáns könyvkötői pepecslésemen jóságosán mosolygott. Kérdésemre, ha nem neheztel-e az időért, csak annyit felelt: A kár haszonba megy.“ 1893 febr. 2o-án az igazgatótanács (Akad. Értesítő. 1893.169.1.) ülésén a könyvtári bizottság előterjesztésére a pénzügyi bizottság azt ajánlta, hogy a kézirattár rendezéséért eddig járt tiszteletdíj Jakab Eleknek, tekintettel arra, hogy az utóbbi egy év alatt sok év munkáját végezte el, hagyassék meg életfogytiglan. A tanácsülés ezt elfogadta azzal, hogy Jakab Elek e munkásságát a Széchenyi-iratok rendezésével folytatni fogja. A Századokban (1892. 767—768. 1.) Crescens így ismerteti e munkát: „A m. tud. akadémia II. osztályának 1892 febr. 8-án tartott gyűlésén Jakab Elek e szavakkal állított be: A kézirattár rendezve s a nemzet közáldozásából emelt díszes palota egy tágas termében tudományos rendszerrel és Ízléssel el van helyezve. A hosszas és nehéz munka Jakab Eleket, ki 1876 óta és Rómer Flórist, ki 1861—71 -ig működött, dicséri. Rómer tervezte a keretet, övé az alapvetés dicsősége. Jakab Elek
