Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
I. fejezet: Élete
24 cikket nem hagyhatta szó nélkül.13 Felfogása az, hogy egy levéltár értékét nem egyoldalúan a tudomány és közművelődés határozza meg, hanem épen úgy a közigazgatás és a polgárok birtokjogi magánérdeke is. Lehet sok nem értékes, haszontalan iratot kiválasztani ebből. De azt mondani, hogy egy 172 éven át többé-kevésbé önálló ország levéltárának 9/io része lom s a felszállítására fordított pénz sárba van dobva, az Erdély fiai lelkében fájdalmat kelt. „Előttünk ez drága, féltett kincs, mi szeretjük, becsüljük, értékét ismerjük, hasznát minden nap, minden ügyünkben látjuk. Engedtessék meg nekünk e benső ragaszkodás, kérünk parányi elnézést múltúnk e szent hagyománya iránt.“ E cikkre Thaly, a szerkesztő csillag alatt azt a megjegyzést tette, hogy tiszteli az egyéni érzelmeket, de azt nem szeretné, hogy az újkori akták által még vagy félszázadig lehetetlenné tegyék a m. királyi kamarai levéltár felállítását. A kérdés parlamenti tárgyalása alatt a belügyminiszter az erdélyi királyi főkormányszék levéltárának felszállítása tárgyában tőle tervet és költségvetést kért, mit elfogadván, ő bízatott meg a felszállítással. A levéltár 1875 októberében Kolozsvárról felszállíttatott s a két kancelláriai levéltár már korábban Bécsből lehozatván, a levéltárak egyesítési müve elkezdődött állami levéltár helyett országos levéltár név alatt. A 24 szobában elhelyezett levéltárat saját tervei szerint elbontatta, 8 hónap alatt Budán 12 szobában újra felállította és rendezte úgy, hogy az országos levéltár erdélyi osztályának belső rendszere és külső alakja egyaránt elárulja a gyakorlati levéltárnok müvét. A felszállított levéltári okmányok száma 1.785,000. Az erdélyi levéltár 1690-ben kezdődött s a század első felében a levéltárügyekben kitünően jártas Altorjai Mike Sándor igazgató rendezte. Jakab Elek 1874-ben a rendezés érdekében saját költségén külföldi tanulmányútat tett s meglátogatta Brüsszel, London, Páris, München állami levéltárait. Itt szerzett ismereteit értékesítette a rendezésnél. Kolozsvárról való felköltözése eddigi vidám s kedves emlékekben gazdag életének végét jelentette. Ezután élete tele van a kedvetlenség és elkeseredettség mozzanataival. Itt kellett hagynia imádott nejét és leányait, kiktől 4 évig élt távol, míg 13 Az erdélyi királyi főkormányszéki levéltár közigazgatási és tudományi értéke. Századok, 1873. 357—361. 1.
