Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XVIII. fejezet: Jelentősége
240 ismeretes. A hírlapok és folyóiratok szívesen nyitottak tért sorainak. 1861-ben megteremtették a nyomtatott unitárius szó nyilvános formát, a Keresztény Magvetőt, melynek bölcsőjénél, s a kezdet nehézségei között botladozó lépéseinél a szellemi és anyagi támogatók között a legelső sorban állt. Nemcsak történelmi tanulmányaival járult hozzá jó hírneve megszerzéséhez, magas színvonala biztosításához, hanem anyagi áldozataival is fenntartásához. És azután unitárius jeleseink szellemi arcképét sűrű egymásutánban jelentette meg hasábjain. János Zsigmond, Blandrata, Enyedi, Gerendi és Franken, Bogáthi Fazakas Miklós, Baumgarth, Szent-Ábrahámi, Ágh István, Bölöni Farkas Sándor, Fejér Márton, Farkas György, Kriza János, Kelemen Benő abban a szellemi formában állanak ellőttünk, melyben az ő tanulmányai élőnkbe állították. S hogy mi szenvedésekben és nélkülözésekben gazdag múltúnk sok részletét, sok nagy alakját, történelmünk kálváriás fordulatait, János Zsigmond és Dávid Ferenc börtönhalála után az unitárizmus aláhanyatlását, a fejedelmi korban lassú, céltudos és fokozatos hátraszorításunk és legyengítésünk, a Leopold-diploma után a kormányzótanácsból való fokozatos kizárásunk, a 18. században a rekatolizálás alatt előbb a fő-, aztán az alsóbb hivatalokból való hihagyásunk történetét tiszta világításban látjuk, azt az ő „virrasztásainak“ köszönhetjük, melyekkel a több százesztendős homályból napfényre hozta. Ebben az eddig élt összes unitáriusok között Jakab Eleknek legnagyobb és legmaradandóbb érdeme van. Aztán megírta a magyar, angol, amerikai és lengyel unitárius érintkezések történetét is, mellyel a kétkedő és remélni nem merő unitárius öntudatot erősítette. De unitárius vonatkozású egyháztörténelmi munkássága nem korlátozódott a Keresztény Magvető hasábjaira, hanem más folyóiratokban is értékes adatokat közölt Tiboldi Istvánról, Kelemen Lajosról, Szentiváni Mihályról és Ürmösi Sámuelről. Dávid Ferenc emléke c. munkáját a korabeli irodalom igen részletesen és behatóan ismertette, kiemelte kiváló érdemeit, vitába szállt felekezeti hovatartozóság szerint álláspontpontjával, értékeléseivel. E munka páratlanul állt egyháztörténetünkben akkor és sajnosán kell megállapítanunk, hogy úgy áll ma is. És ez is mutatja valódi értékét. 300 esztendő történelmi ködét és sötétségét oszlatta el Dávid Ferenc nemes alakjáról, aki ma úgy áll előttünk, amint ő elébünk állította. És
