Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XII. fejezet: Unitárius jelesek életrajzai
173 számában úgy nyilatkozik, hogy eredeti adatok alapján meleg tárgyszeretettel és részrehajlatlanul van Írva. E mű Jakab Eleknek és a Magvetőnek egyaránt becsületére válik. Irodalomtörténetünk nemcsak nagyszámú eredeti adatot talál benne s némely ága szép és meglepő kész részletekkel gazdagszik. író az olvasónak szemeláttára szakítja le ama fátyolt, mely Farkas Sándor egyéniségét, mint kora egyik főszereplőjét, addig eltakarta s mintegy kézenfogva vezeti ki az ismeretlenség ama homályából, hová saját szerénysége temette... Az idő azonban az érdem igaz bírája. Fejér Márton életrajzában11 az egyházi és iskolai életnek különösen két mozzanatát emeli ki. Egyik a 30-as évek elején a kollégiumban az állandó olvasótársaság, majd később az önképzőkör létesítésének leírása, melyeknek megszervezésében Fejér tevékeny részt vett. Másik: Fejér, miként maga Jakab Elek is, tagja volt annak a hattagú bizottságnak, mely az 1857-ben megajánlt és befolyt adományok célszerű felhasználására javaslat készítésére küldetett ki. A kérdés az volt: minő javítások teendők egyházi életünk körében, nevezetesen az igazgatás és közoktatás körül, hogy az abszolút kormány és Organisations-Entwurf követelményeinek megfeleljenek. A tanácskozások alapjául a Fejér formulázott indítványa szolgált. A püspöki hivatal, főpapi szék e munkálat alapján szerveztetett, egy második főgondnok választásának szükségessége kimondatott, az E. K. Tanácsi és pénztári jegyzőségek, pénztárnoki és ellenőri hivatal rendszeresíttetett. A közoktatás terén: a tanárok száma és fizetése növeltetett, a papnövelde újból szerveztetett, a tanulmányok rendjében több üdvös változtatás történt, az igazgatóság, könyvtárnokség, altanítóság rendszeres s állandó fizetéssel ellátva, a tanárok száma Kolozsvárt, Tordán és Keresztúri 48-ban állapíttatott meg, ugyanez eklézsiáinkban a papság, segédpapság, ének- és orgonatanítás szabályoztatott; az akadémiákra menők és templom ajtajában állók kéregetése, garasos alamizsna, legációba menés, esperesi vizsgálatok alkalmával kollektázás célszerű megszorítást szenvedett. Szóval: az egyházi élet szervezetében a javítás leglényegesebb s leggyakorlatibb elemei e bizottság munkálatából vétettek fel. Akiknek életrajza ezek után következik, Farkas Györgyt 11 Fejér Márton életrajza K. M. 1867. 1—37. 1.
