Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XII. fejezet: Unitárius jelesek életrajzai
169 Ugyané kor történetére szolgáltat adatokat Broser Péter élete és krónikája (K. M. 1895. 96 — 104. 1.) közleménye, melyet e szavakkal kezd: „Hadd szaporodjék megint eggyel az erdélyrészi unitárius írók és forrásművek száma.“ A martonosi és szombatfalvi Gálfiak nemzetségi közös levéltárából általa került napfényre ez a krónika, mely sok oly családi, egyházi és köztörténeti adatot hoz világosságra, melyek eddig ismeretlenek voltak. Broser Péter testvére volt Broser Jánosnak, aki 1599—1603-ig a kollégium lektora volt s azután a szász unitáriusok papja, ki Básta alatt titokban hirdette az igét, míg az elűzött püspök és papok hazajöttek s a templom 1605 jul. ll-én visszaadatott. A 17. századból, amely kimagasló unitárius szellemek termelésében nagyon szegény volt, egyedül Baumgart Bálint élet- és jellemrajzát írta meg5. Fosztó Uzoni Bock egyháztörténete és Szentiváni Márkos Dániel, Baumgart egykori tanítványa, emlékbeszéde alapján rajzolja meg képét és jellemét, igazgatási idejét, mely alatt béke volt az országban, sok az adakozó Maecenas. Ő pedig a bölcsészeinek minden ágát előadta tanítványainak, kik jelesen képezve kerültek ki az iskolából papoknak, a fejedelmi udvarokba tanácsosoknak, vagy külföldi akadémiákra. Jellemző tulajdonsága e tanulmányának a német és lengyel tudósok s a kollégium és egyház között fennállott összeköttetés okának a fejtegetése. A 18. század nagy alakjával, Szent-Ábrahámival foglalkozik egy alapos tanulmányában mindjárt a K. M. megindulásakor az első kötetben.6 Hálát ad Istennek, hogy eljött az ideje, hogy felekezetűnk nagy halottjait a bene qui latuit, bene vixit elve uralkodása eltűnte után sírjukból felkeltsük s elégtételt adjunk a múltakért. Tanári, írói és papi működését méltatja, melyeknek oly határokat szabott, „melyeket utána még senki be nem töltött.“ Valamennyi tantárgyról könyvet írt. Hogy ezek közül oly keveset ismer az irodalom, annak oka szegénységünk és az, hogy 1716 óta nem volt nyomdánk. Különben neve az Apácai, Páriz-Pápai és Bőd Péterével egyképen ragyogna. Fosztó-Kozma szerint „eszének oly nagy emlékeit, mint ő, erdélyi hitrokonaink közül tán senki sem 6 Baumgart Bálint élet- és jellemrajza. K. M. 1888. 301—313. 1. 6 Szent-Ábrahámi Mihály. 1861.
