Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XI. fejezet: Kolozsvár története
160 tekintetbe, hogy a rendkívül nehéz feladat egész körét munkába vette, semmit készen nem talált, alapot rakott le s egészen önálló művet hozott létre. A művet Szabó Károlynak és Torma Károlynak adták ki bírálatra. Szabó jelentésében ezeket mondja: „Kolozsvár városa e munkában oly lelkiismeretesen kidolgozott, a tudomány követelésének annyira megfelelő s oly kimerítő monográfiát nyert, amelynél különbbel hazánk egy törvényhatósága sem dicsekedhetik. Szerző ugyanis nemcsak a város, mint törvényhatóság politikai közéletét, közigazgatási és törvénykezési viszonyait tárgyalja a legrészletesebben, hanem beható alapossággal ismerteti a város egyházi életét, a vallásfelekezetek viszonyát, az iskolák történetét, melyek hazánk egy városában sem változatosabbak és tanulságosabbak, mint itt. Ismerteti az itt virágzott nyomdák hatását nemzeti irodalmunkra; adja a város gazdasági, ipari és kereskedelmi viszonyainak hű rajzát, amint ezek századokon át fejlődtek, vagy hanyatlottak. Kiterjeszkedik a városban virágzott 32 céh szervezetének, szabályainak ismertetésére s mindazt, amit a város múltjáról ily különböző irányban kutatva földerítettek, az ország történelmére való vonatkozással igaz világításba állított s szerencsésen sikerült hű képben foglalja össze.“ Torma hasonló elismeréssel szól a műről. E mű „az irodalomnak jobb termékei közé“ tartozik. „Teljes elismerést érdemel szerző, hogy nagy szorgalommal átbúvárolta mindazon könyv- és levéltárakat, melyekben Kolozsvár múltjára vonatkozó iratokat találhatott s lehető teljes anyagot hordott össze." A könyv megjelenése alkalmával r. a. beható ismertetést adott (Budapesti Szemle. 1889. 483—487. 1.) A munka 24 fejezetre oszlik, melyből a nemzeti fejedelemségre 2 fejezet esik, a vegyes házakból valókra 14, a Habsburgokra 8. A szerző uralkodók szerint mondja el a város politikai, törvényhozási és igazságszolgáltatási életét, a földművelés, kereskedés és ipar s végül a szellemi mozgalmak történetét. De éppen e berendezés nem válik a mű előnyére. Nincs művészi szerkezet, kerekdedség, csak apró töredékeket nyújt, ami miatt az olvasó nem tud magának kerek képet alkotni. Nagy hibájául említi a bőbeszédűséget. Lapokon át beszél egyszerű dolgokról s ezt még megtoldja idézetekkel, melyeket az oklevéltárban úgyis föl lehet találni s néhol azok fordításét is közli. A könyv másik hibája, hogy
