Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

X. fejezet: Bladrata és Dávid Ferenc. Az ú. n. "tiszta" unitárrizmus

15S

s az erdélyi unitárius egyház igazi megalapítóját, mintsem hogy magát az ügyet tegye ki ennek a veszélynek. Mikor aztán Dávid Ferenc elítéltetett, mindent megtett az unitárius egyház megmentése érdekében. Zsinatot hivatott össze 1579. július 2-re s ott olyan hitvallást szerkesztett, mely a fejedelem nemtetszését nem hívta ki.

Benczédi Pál a Wilbur fáradozása folytán Luclaviceben felállított emlékoszlop leleplezése alkalmából írt cikkében3 rámutat Socinus teológiájának jellemző vonásaira, melyek távol állottak kora orthodoksz tanaitól, de a modern unitárizmustól is. Kiemeli erős oldalaként a szervezést, nevelést, hitelveinek finom taglalását és a türelmet, aztán azt mondja: „Semmi sem igazolja, hogy Socinus is Dávid Ferenc életére tört volna, vagy ellene alacsony eszközökkel küzdött volna. Egyszerűen nem értette meg őt,“ nem tudott oly magasan szárnyalni. El kell vetnünk azt a gondolatot, hogy Dávid Ferenccel szemben rosszhiszemű, aljas szándéka lett volna. Az unitárizmus a múltban inkább Socinus nyomán haladhatott, a jelenben pedig Dávid Ferenc iránya az útmutató. Socinus ma már csak a múltat jelenti, de szellemi életünk mai épületének napjaiban benne vannak az általa termelt értékek is. „Gyakorlati szempontból a Socinusok többre mennek, de a jövő haladásának útját a Dávid Ferencek jelzik.“

3 Socinus Faustus emléke. K. M. 1933. 84—88. 1.