Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
I. fejezet: Élete
12 és utakon Szent Istvántól kezdve mindig részt vett a nemesség a közterhekben: fizette a királyi dénárokat, a pénzváltsági százalékot, subsidiumot s az országgyűlési követeket és katonáskodott. Méhes szerkesztő felkérésére egy cikksorozatban indítványozta a Nagyvárad—Kolozsvár közötti vasútat. E cikksorozattal kissé részletesebben foglalkozom, mert akkori életére jellemző mozzanatként maga is jóval később megemlékezett róla. (Az én első írói honoráriumom. Ország-Világ. 1880. S50. 1.) Az 1846. évi országgyűlési ellenzék megállapodott abban, hogy a szolnoki vasútvonalnak Kolozsvárig való kiépítését követeli. A szászok Arad—Fehérvár—Szeben felé kívánták a folytatást s lapjaik már egy év óta állandóan sürgették, követelték. A magyar lapok hallgattak. Cikkében ezért bosszúsan nevezi a magyar lapokat „az eszmék temetőhelyének“, honnan nincs feltámadás s melyek homlokára ezt kellene írni: requiescat in pace. Négy hosszú cikkben (Magyar-erdélyországi vasút. Erdélyi Híradó. 1847. 275—278. sz. □ alatt) fejtegeti általában a vasút jelentőségét és a két vonal mellett és ellen felhozott és felhozható érveket és véleményeket. A vasút a kor vívmánya, a civilizáció kérdése. A gőz erejét, „a hatalmas világreformátort, az emberész e felséges találmányát, Európának e második Napoleonszerű meghódítóját,“ be kell venni az ország gazdasági, ipari és kereskedelmi életébe és szervezetébe s e tekintetben is követni a nagy és erős nemzetek példáját s csatlakozni az általános világmozgalomhoz. Ez a vasút az erdélyiekre nézve életkérdés. „Hazánknak agronómiái, ipari és kereskedési, szóval anyagi, másfelől politikai és társadalmi, azaz közszellemi regenerációjára radikálisabb és biztosabb gyógyszert nem ajánlhatni, mint a minő egy magyar-erdélyországi vasút.“ „Nyugati Európa keletit, az óceán a pontus Euxinust jegyzendi el. És — értsetek meg jól — ez egybeköttetés lehet általunk, édes hazánkon keresztül, lehet nélkülünk, minket elkerülve, édes hazánkon kívül.“ Egy izmos, eleven testté fogják alakítani a világ valamire való népeit a hajó, vasút, ipar és kereskedés. Csak mi leszünk a testben holttetem, mely nem érez. E vasútra legalábbis akkora szüksége van Erdélynek, mint politikai, jogi és társadalmi reformokra. Hol kellene a vasútnak elmenni? Hogy a várt eredményeket előidézze, szükségképen az ország fővárosán keresztül, az ország minél nagyobb részét egyesítőleg. Az eddigi hozzászólások nem voltak figyelemmel a közép-
