Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
I. fejezet: Élete
9 nyéknek s magában hordja a két szerkesztő későbbi írói képességének és irányának csiráját.“ Az önképzőkör kiadta !839-ben a Toldytól oly nagy elismeréssel fogadott Reményt. Kozma örömévnek nevezi ezt az esztendőt. December 13-án mutatja be Kőváry az olvasótársaság gyűlésének a megjelent Reményt szép alkalmi beszéd kíséretében, azután Jakab Elek szavalta el a „közörömet tolmácsoló csinos költeményét.“ Jakab Elek Szentivániról * közölt adataiban elbeszéli, hogy habár egy órányi távolságban lakó marosszéki székelyek voltak mindketten, mégis Kolozsvárt ismerkedtek meg. Ő akkor jogvégző diák volt. Szentiváni kolozsvármegyei aljegyző. Mikor a Reményt szerkesztette, mindennap találkoztak. Szentiváni bejött hozzá a kollégiumba, vagy ő kereste fel Szentivánit. Jakab Eleknek saját neve alatt 4 költeménye jelent meg a Reményben: Honszellem, A holdhoz, Laurához, Kétség. Vadormi név alatt ezek: Népdal (e címen kettő), Az ó és új hon, Epigrammák Schillertől, Zeusz és Hercules, Iliász. A Szentiváni által szerkesztett s 1840-ben megjelent Sebkönyvben 7 : Hazámhoz, Az én világom, Enyhület, Magányhoz, Gálfy, Agg honfi, Visszaemlékezés. A Reménnyel még öreg korában is volt találkozása. Az ifjúság ugyanis 1871-ben Remény c. Emlékkönyvet adott ki, Lendvay- Latkóczy Anna úrasszonynak ajánlva hálája és tisztelete jeléül. Anonymus nevű irodalombarát ugyanis A magyar remekírók és irodalmi könyvtár 20 kötetével ajándékozta meg az ifjúságot oly célból, hogy az Toldy-díj címen a legjobb dolgozat írójának jutalmul odassék. A bírálók Kriza, Jakab Elek és Ferencz József voltak, akik Rédiger Gézának ítélték A dalnok iskolája c. költői beszélyért. Szintén maga beszéli el főtanodai életéből,4 5 hogy minő rendkívüli hatást tett rájuk Kossuth Törvényhatósági tudósításaival. Báró Wesselényi 3 példányt kapott belőle minden héten. Amikor a tudósítás megérkezett, a báró megbízottja behozta & kollégiumba. A református és unitárius ifjúságból egy nagy terembe 10—15 ifjú összegyűlt papírral, írótollal és tintával. Közbül egy olvasta fennhangon s a többiek írták. Rendesen a leckék elvégeztével, délután kezdődött a munka s néha egész éjen át tartott. „Gyönyörűséges munka volt az“, teszi hozzá. 4 Szeniiváni Mihály életiratahoz. Figyelő. 1878. 110—125. 1. 5 A. 48-as emlékeimből. Pesli Napló, 1881. 263. sz.
