Ferencz József - Szent-Iványi Sándor (szerk.): Az unitárius élet munkásai (Budapest, 1940)

lS69-ben Erdélyből Budapestre költözött Hajós dános és mindjárt arra törekedett, hogy a Budapesten letelepedett kisszámú, de lelkes unitáriusok templomot emeljenek.

Sokszor gyűjtötte össze hittestvéreit ennek a lelkűket égető kérdésnek megoldására. Ezek közül a legnevezetesebb az 1873 évi június 15—17. napjain tartott konferencia, amelyet Hajós János elnöklete alatt tartottak s amelyen Btídapestet Buzogány Áron, a kolozsvári E. K. Tanácsot Kovács János és Símén Domokos tanárok, Angliát Frethwell János, Amerikát Halle Eduárd és Southvicb Emma képviselték és a központ ügyein kívül foglalkoztak a budapesti fiókegyház dolgaival is. 1875 június 20-án elkészítették a fiókegyház szabályzatát és felküldték Kolozsvárra. Ennek az értekezletnek elnöke gróf Bethlen volt, aki váratlanul meghalt s így az 1876. húsvét első napján megalakult fiókegyházközség Hajós Jánost választotta meg első gondnokául. Ezt a tisztét 1899-ben való nyugalomba vonulásáig viselte. Áldásteljes munkássága, buzdító szava segítette elő, hogy a fiókegyház 1881 szeptember 20-i határozattal anyaegyházközséggé alakult át. Első lelkészünkkel, Derzsi Károllyal való együttes munkájával indult meg a templom felépítésének nagy munkája. Akkor mondott le gondnoki tisztéről, mikor az már felépült. Hálás hittestvérei tiszteletbeli gondokká választották. A jegyzőkönyvi gondoki jelentések bizonyságot tesznek arról, hogy Hajós János ezalatt a húsz év alatt, amit itt Budapesten töltött el, szívvel, tettel, áldozattal dolgozott azon, hogy Budapesten az unitá55