Ferencz József - Szent-Iványi Sándor (szerk.): Az unitárius élet munkásai (Budapest, 1940)

matematika és a szankszrit nyelv professzora. Ki­váló zenész! Erkel Ferenc barátja és félelmetes tollú műkritikus. Hírneves természettudós, csil­lagász és meteorológus, valóságos élő könyvtár, élő lexikon, minden téren alapos, rendszerezett isme­retekkel. Örökértékű eszméi voltak, ha nem is dolgozta fel azokat örök értékű nagy alkotásokban. Mun­káiban, dolgozataiban mindenkor értékeset, újat, eredetit adott. Tudását, való magát szétosztotta, hogy élesze és táplálja a művelődés, a haladás tüzét. Ekkora emberfeletti munkára csak hivatásá­ban rendületlenül bízó, Istenben feltétlenül hívő, melegszívű, igaz ember volt képes. Csak így ér­hette meg teljes testi egészségben és szellemi fris­seségben a matuzsálemi századik esztendőt. Vilá­gító fáklyája volt nemzedékének szorgalmával, munkaszeretetével. Példát adott a lelkiismeretes­ségben, jóságban, jellemszilárdságban. Az igazi nemes lélek szerénységével, a szív udvariasságá­val szolgálta nemzetét. Soha sem akart előtérbe jutni. Munkái, dolgozatai legjavát különböző ál­nevek alatt adta közre. Másoknál csak egyet akart többet: dolgozni. Ezt is azért, hogy többet adhas­son a köznek. Brassai sohasem volt fiatal, de örök ifjú ma­radt. Az idő nem élte túl: eszméivel, megállapítá­saival korát megelőzte. Győrfy István 17

Next

/
Thumbnails
Contents