Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

Születése, gyermek és ifjúkora

Születése, gyermek- és ifjúkora

I.

Az U rn;ik 1800-ik, a XVIII. száz-nak utolsó esztendője, a Brassai-család életfáján új száz esztendő rügyfakadását látta. A Torockóról Torockószentgyörgyre menekült család oda vitte szerencséjét s az egyszerű unitárius papi házat kiemelte a köznapiság szürkeségéből. Itt született a család utolsó sarja, ez életrajz tárgya: Brassai Sámuel.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a papi háznak és környékének nehány évvel későbbi időben keletkezett, de az 1800 évi állapotokra teljesen találó leírásából kényelmesen bele képzelhetjük magunkat a környezetbe, melybe a kis Sámuelre először sütött a napsugár.

Ugyanazon a helyen, ahol most az emléktáblával jelzett papi ház áll, állott a régi, amely az 1777—79. években épült: „a torockószentgyörgyi érdemes unitárius eklésia költségén.“ Habár nem is díszes s alig különbözik a jobb módú falusi gazdák házától, az akkori igényeknek megfelelt, a „zsendellyel fedett kőház, melynek az utca felöl való első szobáját két üveges ablakok világosítják — egy zöld mázos kemence melegíti és ebben be menetelt egy záros ajtó enged. A hátulsó szoba kő-bolthajtásos, melyet világosít egy üveges ablak, melegít egy kicsiny zöld mázos kemence vas fűtővel. A földje deszkával van meg pádimentomozVa és ebbe bemenetelt egy vaszáros ajtó enged. Ezen két szoba között van pitvar, kőbolthajtásos kéménnyel és sütőkemencével, záros ajtóval. Van a ház előtt egy kis fatornác két lejáró grádiccsal, lécajtókkal.1

1 A pitvar-ajtó felett kőbe metszve ezek a szavak voltak: „Sumptibus ecclesiae unitariae hujatris aedificatum Annis 1777— 79. Curatore Illustrissimo Domino Michaele Thorockói, Pastore Stephano Sárdi, decanis successive existentibus Nicolao Mészáros et Gregorio Varga. Item Gregorio Varga et Alberto Bartha; Aedilibus Michaele Szabó et Michaele Rosda, Stephano Asztalos et Ambrosio Szász. Pax intrantibus et Salus exeuntibus!