Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

A család

A CSALJ!)

a „Vasárnapi Újság11-ban (1835 évf. 270—2. 1.) gyönyörűen megrajzolta egy jó pap képét, mely az édes atyja képe volt. „Tiszteletre méltó, mindenektől becsültetett, istenfélő ... Szemeiből tiszteletre gerjesztő kedvesség sugárzott és a keresztényi szeretet mutatkozott az arculatján. Lelke gazdag, ámbár külső ruházatja szegény vala, mint vaIának öltözve az Isten prófétái is ... Ezen papnak minden gondolatai és elmélkedései a lelki dolgokra valának irányozva, mely által érzékenységeit annyira megzabolázta, hogy testének sanyargatásában csaknem felettébb sokra ment. Mindemellett ábrázatján nem látszott semmi keménység, hanem csak a legszivesebb egyenességet lehetett azon olvasni. Semmi álnok, avagy nyakas indulatot nem lehetett belőle látni, de lehetett nyájas tekintetet és szelíd szentséget. Szózatja kellemes és magaviseleté erőltetés nélküli volt. Noha oktatásai és intései keményen hangzottak, mégis beszédei bájolva vonzották a hallgatókat. Szemeiben olvasni lehetett fontos hivatalának méltóságát, de amelyet ő kellemesen tudott mérsékelni és beszédeit szelídséggel ékesíteni. Örömestebb tanította az evangéliumot, mint a törvényt ... Elvette a dézmát és bért, melyet hallgatói önkéntesen vittek neki, de nem kereste azt perlekedéssel és erőszakkal. A méltatlanságot türelemmel szenvedte, de ö másokat azzal nem illetett. És mégis félre tudott tenni valamit csekély jövedelméből, mivel az éhezőket táplálja és a mezíteleneket befedezze, mert nem tudta nézni, hogy valaki szegényebb legyen, mint ő ... Minden utánna járás nélkül mindég kész volt a betegekek szolgálatára és a busongóknak gyámolítására ... Prédikátiói foganatosak voltak, de tettei még foganatosabbak. Beszédje az igazságnak tüzes szava volt és cselekedeteiben nyilvánosak voltak mindazok, amiket tanított ... Tanítása és adományai annál épületesebbek valának, mivel ő példájával meg mutatta, hogy a szegénység eltűrhető, sőt tiszteletre és becsületre méltó.“

1888-ban, midőn fia az „Unitárius Közlöny“ szerkesztésére társul vállalkozott, első közleménye ugyanilyen volt, de ott már fiúi kegyelettel meg mondja, hogy az a pap az ő édes atyja volt.“52 Érdemes megrögzitnünk a 88 éves hű és hálá-52 Unitárius Közlöny 1888. 39. 1.

— 35 —

S*