Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

A család

A CSALÁD kívánjam, hogy philosophiát tanuljon, mert azt meg tette, hanem igaz, hogy kívánságom az, hogy az legyen, melyet midőn cselekedettel is meg fog bizonyítani öi vendeni fogok, hogy egy lelket nyertem ... Igaz, hogy sokat szenvedtem s szenvedek s csak az lelkesít, hogy amiért hurcoltak s akár mivel vádolnak, olyan ártatlan voltam, vagyok, mint a ma született gyermek. Aki nem hiszi ám lássa/'4" IX. Brassai érdekes egyéniség volt. „Nagy, magas, száraz ember, magas tetejű kalappal, akit ámulva tisztelt a falu.“ Mint egyházi szolga, lelkiismeretes, pontos. Igazi pap. Szentmihályfalvi hívei emlékében úgy maradott fönn, mint szelíd, jámbor, jó ember. Soha szájából a legkisebb káromkodó szó nem hallatszott. Nem sokat bajlódott a gazda­ság folytatásával. Azt inkább hű neje végezte. Azt tartotta, hogy a parochián az asszony kell, hogy gazda legyen.4“ Nem volt magába zárkózott, hanem tréfás, víg kedélyű. Egyik hivatali utóda a néptől gyűjtött vissza emlékezésekkel érdekesen és jellemzően élénkíti meg a tudós pap egyéni­ségét.45 * 47 Az esperesi vizsgálószék minden esztendőben megvizs­gálta az egyházközség külső és belső ügyeit. Minden eszten­dőben csaknem szószerint ezt a megjegyzést vette jegyző­könyvre: „Helybeli pap Brassai Sámuel erkölcsi és hivatal­beli magaviseleté iránt kérdés tétetvén, az egyház jelenlevő elöljárói, az egész eklésia nevében teljes megelégedéseket je­lenték ki. A tisztelt Minister is hasonló megelégedését nyilat­koztatta ki az eklésia iránt.“47 1837-ben kezdett beteges lenni. 45 Brassai levelei Sebess Pálhoz. Unitárius kollégium könyv­tára. 4U Ennek illusztrálására az az anekdota forgott szájon, hogy karácsonykor elbocsátás előtt kérdezte meg, hogy hívják a cse­lédjét. E helyett könyveiben búvárkodott. Oly sok könyvet vásá­rolt, hogy amikor meghalt, a gabonás könyvvel volt tele. 47 A szentmihályfalvi papságnak egy darab földje — így szól a tudósítás — a bágyoni patak útjába esett. A patak eső alkalmá­val könnyen kiáradott, a papi földön sok kárt okozott. Brassai egyszer így imádkozott: *Adjon az Isten esőt mindenütt, csak Bágyonba sohase.“ A mondás annyira tetszett a híveknek, hogy ma is emlegetik az öreg Brassait és ismételgetik szavait. Rósz volt a papi ház fedele. Minden eső alkalmával teknőt, Dr. Boros Gy.: Dr, Brassai Sámuel élete. — 33 -3

Next

/
Thumbnails
Contents