Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

Pesti tanár és műkritikus

PESTI TANÁR ÉS MŰKRITIKUS

nőni közreműködő zenész is volt. A harmincas években, midőn Kolozsvárra visszaköltözött Ruzicska Györgytől, a zenekonzervatorium alapítójától és első igazgatójától, zongora órákat vett. Brassai Kolozsvár akkori zeneéletében már élénk részt vett, sőt az akkor alapított „muzsikai társaság“ philharmonikus zenekari előadásaiban közreműködött. A Ruzitska vezetése alatt Haydn Teremtését és hasonló nagy műveket előadtak. Mikor Erkel Kolozsvárt lakott, mint szinházi karmester, a Ruzitska házánál, Erkel, Brassai és más zenekedvelők zenei összejöveteleket tartottak.6

Minden zenei előadást meghallgatott — szabad jegye volt — s mindeniket kétszer élvezte végig. Először a teremben, azután az íróasztala mellett.

Azt sem akkor, sem azután nem tagadhatta senki, hogy a második élvezetet a nagy közönség kedvéért szerezte meg magának. Ezért írta állandó becsű műkritikáit úgy, hogy abból nemcsak az előadó művész, hanem a hallgató közönség is tanuljon. Ez az örök tanítómester semmit sem tudott önzőén magának tartani. Részeltetett javaiból másokat is és mindig oktatólag. Az ötvenes években a magyar léleknek béklyóba vert tagjai nem hogy táncra nem, de még dalra sem mertek mozdulni. Ott a fővárosban, a hivatalos hatalom könnyen meghallhatta s azonnal elfojtották. Azon még nem lehetne csodálkozni, hogy a Kossuth-nótát nem volt szabad énekelni, de hogy még a Hymnus s a Szózat is tiltva volt, kétségbeejtő lehetett. A kevésbbé éi’zelmes és több ismeretet igénylő műalakhoz kellett fordulni. A pesti közönségnek ebben elég bő része volt. Brassainak még több. Ha valamely nagy művészt csak egyszer hallhatott, holott kétszer is föllépett, nagyon vesztesnek érezte magát. „Ha mi meg vagyunk fosztva az élvezet ismétlésétől, boldogítsan másokat“ — sóhajtja Brassai.7

6 Ruzitska Béla dr. egyetemi m. tanárnak Ruzitska Gy. unokájának, anyja és még mások tudósítása alapján közölt adatok, melyeket az akkori hirlapi közlések és koncert műsorok megerősítenek.

7 Szépirodalmi Lapok I. 537. Kozma Ferenc: Rrassai mint aesthetikus című tanulmányával nagy szolgálatot tett a magyar közönségnek Brassai zenekritikai dolgozatai bőkivonatos összegyűjtésével. Értekezések a nyelv és széptudományok köréből XVII. köt.

— 165 —